Egészségügyi jelentés 1890. év január hónapjáról. Nyírvidék, XI. évf. 8. szám, 1890. február 23. 1. (Jósa 032)

Jósa 32. Egészségügyi jelentés 1890. év január hónapjáról. Nyírvidék, XI. évf. 8. szám, 1890. február 23. 1. Egészségügyi jelentés 1890. év január hónapjáról. A nyíregyházai lebészeti észleldének kivonatát Habzsuda Dániel ur szívességéből következőkben közlöm: 1. A légnyomás maximuma 771 3 mm. 7 én, „ minimuma 732 0 „ 24 én, havi közép 754. 7-én. 2. A hőmérséklet maximuma + 5. 6. C° 28 án, minimuma — 11. 6. C° 6-án. havi közép - 2 0 C°. 3. Egészen derült nap 4, egészen borult 13 n, ködös nap 9, a felhőset havi közép sz. 7. 4. A csapadék öszlete 29 6 mm., legnagyobb csapadékmennyiség 11 7 mm. 23-án, csapadékos napok száma 6. 5. Szélirányok eloszlása: összesen észleltetett 77 szél, N. NE. E. SE. S. SW. W. NW. 10. 11. 3. 1. 13 25 14 00. Szélcsend megfigyeltetett 16-szor. A közegészségügy állása a lefolyt január hóban, ugy a halálozások, valamint a megbetegüléseket tekintve, kedvezőtlenebb volt, mint az elmúlt év utolsó hónapjában. A midőn is 1000 lakos közül 331/100 halt el, mig januárban 3 és 54/100, a mi pedig évi 42 4 évi halálozásnak felel meg. Az influenza különböző alakja — mint világszerte — ugy hozzánk is mult deczember hónapban köszöntött be. Leginkább a népesebb községekben lépett fel, nagyobb kül- és belterjességgel. Legnagyobb mértékben a műveltebb osztályhoz tartozókat támadta meg és azokat, kik zsúfoltan laknak. Ez utóbbit látszik legalább bizonyítani azon körülmény, hogy a nyíregyházai börtönben mintegy 70 rab betegedett meg, a 25 börtönőr közül pedig 25, ugy hogy a rabok őrzésére katonaságot kellett alkalmazni. Halálozás azonban csak oly esetben fordult elő, midőn as influenzához tüdőlob is csatlakozott. Hogy azonban mennyivel szaporította a halál esetek számát az influenza folyamán fellépett tüdőlob, kimutatni nem lehet. Tájékozás végett idejegyzem, hogy a mult 1889. év egyes hónapjaiban hányan haltak el tudólobban; januárban 48, februárban 62, márcziusban 54, áprilban 35, májusban 28, juniusban 19, juliusban 26, augusztusban 19, szeptemberben 19, októberben 18, novemberben 22, deczemberben 57, folyó év januárban pedig 66. Látjuk tehát, hogy az elmúlt év február hónapjában, a mikor influenza nem uralkodott, 62-en haltak el, tehát csak négygyel kevesebb, mint most, a legkevésbé sem bizonyos az, hogy tüdőlobban történt nagyobb halálozás, az influenzának volna felróható, mert nálunk tapasztalati tény, hogy a malária uralmával a tüdőlob esetek száma arányban áll; mentül több malária, annál több tüdőlob. Mentül több súlyos malária esetek fordulnak elő, annál rosszabb kimenetelűek a tüdőlob betegülések. Hajlandó vagyok a nagyobb halálozást a malária befolyásának tulajdonítani, mert a malária nem volt évek óta sem az esetek számát, sem súlyosságát tekintve, oly nagy mérvű, mint ezen hónapban. Ennek némi bizonyságául felhozom, hogy Bashalom pusztán 60 beteg közzül 38 maláriás volt, s a betegség csak is igen nagy adag chininre tágított; s felhozom azt is, hogy a vármegye területen januárban 14-en haltak el maláriában. Hivataloskodásom ideje óta el nem ért szám. Hogy a betegülési esetek száma nagy volt, abból is lehet következtetni, hogy a gyógyszerészek a lefolyt hónappal igen megvoltak elégedve. A halottkémi jelentések 137 községből 213,519 egyén által lakott területről érkeztek be. Jékéről 479 lakosról a jelentés elmaradt. Javult a halálozási arány a dadai felső járásban és Nyíregyházán, a többiekben rosszabbodott, kivévén a dadai alsó járást, hol a halálozási arány ugyanoly, mint deczemberben volt. Ezer lakos közzül elhalt Nyíregyházán 4 1, a tiszai járásban 3 9, a nagy káliéiban 3 7, a dadai felső és bogdányi járásban 3 3, a nyir-bátoriban 3 1. Járványnyá fajulható betegségek csak szórványosan fordultak elő és az óvintézkedések mindenütt megtétettek. Deczember hónapban 26 községben elhalt 58 egyén, az összes elhaltaknak 8 2%, januárban pedig 29 községben 59 egyén, az összes 757 elhaltnak 7 8%. Elhaltak pedig Vérhasban Pátrohan 1, Hagymázban Döghe, Demecser, Gégény, Besenyőd községekben 1—1, összesen 4. Himlőben senki, Vörhenyben Nyíregyházán 7, Gyulajban, Halászban 3—3, Demecserben 1, összesen 4 községben 14 Kanyaróban Kis-Varsáuyban 5, Dombrádon, Gyulaháza, Kis-Báka, Benk, Eperjeske, Gemzse községekben 1—1, összesen 7 községben 11. Roncsoló toroklobban Kisvárdán, Gégényben, Kemecsén, Balkányban 1—1, összesen 4. Hökhurntban T.-Polgáron 8, Uj Fehértón 5, T.-Lökön 3, Nagy-Kállóban 2, F.-Litkén, Pthrügy, Rakamaz, Tímár, Eőr, Mada, Gelse községekben 1—1, összesen 11 községben 25. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: Veleszületett gyengeség 86, Tüdőgümőkór 81, Tüdőmellhártyalob 66, Aggkor 40, Görcsök 36, Brightkór és másféle vízibetagség 31, Höghurut 27, Gyomorbélhurut 20, Torokgyík 19, Agykórlob 15, Vörheny malária 14, Gyermek aszály 13, Kanyaró 11, Szerviszívbaj 8, Hashártyalob 8, Marasmus 7, Véletlen esemény 6, Gutaütés 5, Tüdőlégdag 5, Hagymáz, Roncsoló toroklob, Pokolvar, Evvir, Görvélykór 4—4, Gyermekágyi láz, Tájog, Veselob 3—3, Mirigylob 2, Vérhas, Gyomorrák, Méhrák, Kiszorult sérv, Erőszakos halál, Öngyilkosság Bujakór, Angolkór, Nehézszülés, Sárgaság, Orbáncz, Éhhalál, Gyomorfekély, Toroklob, Tüdőhurut 1—1 esetben. Ösmeretlen betegségben elhalt 180, az összes elhaltaknak 23 8%-ka. Halva született 18. Az összes emberi élet veszteség tehát 756. Az elhaltak közül finemü volt 394, assz az összes elhaltaknak 52 1%, nőnemű volt 362 azas az elhaltaknak 47 9%. 7 éven alól elhalt 489, azaz az elhaltakuak 64 6%, és pedig 269 fiu, 220 leány. A 7 éven alóliak közül gyógykezelésben nem részesült a bogdányi járásban 709, a dadai felsőben 690, a nyirbátoriban 66, Nyíregyházán 460, a nagy-kállói járásban 337, dadai alsóban 291, kisvárdaiban 5, a tiszaiban 244 átlagosan tehát 441. A 7 éve felüliek közül nem gyógykezeltetett a tiszai járásban 470 a dadai felsőben 444 a kisvárdaiban 400, Nyíregyházán 387, a dadai alsó járásban 375, a bogdányiban 350 nyir-bátoriban 32o,. végül a nagy-kállóiban 254. A felnőttek közül tehát csak 325 nem gyógykezeltetett. Az összes elhaltak közül tehát átlagosau 413 nem részesült gyógykezelésben. Ezen körülmény szomorúan illustrálja népünk indolentiáját, és annál inkább megrovandó, mivel megyénk területén egy kör sincsen, hol az orvosi állás betöltve ne lenne. Hogy pedig a körorvosok kötelességüket teljesítik, a minden körorvostól beérkezett tevékenységi kimutatások igazolják. Az idegen ápolásba adott gyermekekről beérkezett a jelentés a kisvárdai, nagy-kállói, dadai felső, dadai alsó, tiszai és nyír bátori járásból, valamint Nyíregyházáról. Nem érkezett a bogdányi járásból. Ezen jelentések szerint volt Pátrohán 2, Ajakou 1, Kisvárdán 18, Nagv-Kállún 33, Balkányban 9, Uj-Fehértón 6, Geszteréden 2, Napkoron 1, Kenézlőn 1, Nagyfaluban 1, Paszabon 1, Bujon 3, Gáván 1, Szabolcson 1, Balsán 2, Leveleken 2, Nyíregyházán 39, Eszenyben 1, Őrmezőn 1, Kopócs-Apáthiban 1. Büdön 1, Dadán 1, B.-Szt.-Mihályon 2, összesen 131, mindannyian egészségesek. Ezek közül törvényes 21, törvénytelen 110 A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvek kivonatát beküldötték: a tiszai, dadai alsó, dadai felső, bogdányi és nagy-kállói járások főszolgabirái, valamint Nyíregyháza város polgármestere. A kisvárdai járás főszolgabirája jelenti, hogy a mult hónapról a vizsgálatok befejezve nem lévén, jelentését e tárgyban a következő hónapban fogja beterjeszteni. A kötelességet mulasztó szülők ellenében vizsgálat foganatosíttatott. A tiszai járásbau 7 esetben; bírságolás, elmarasztalás nem történt. A dadai alsó járásban 14 esetben 12 birságolás. A dadai felső járásban 19 esetben 16 birságolás. A bogdányiban 12 esetben 2 birságolás. A n.-kállóiban 13 esetben 2 birságolás. Nyíregyházán 23 esetben brsg. Nem történt Összesen tehát a vármegye területén az orvosok jelentései szerint gyógykezelésben nem részesült 215, elhalt gyermekek szülei ellen vizsgálat foganatosíttatott 88 esetben, 37 elmarasztalással. Törvényszéki bonczolás tudtommal 5 esetben történt, hiteles tudomásom azonban a bonczolatokról mindaddig nem lesz, mig a nméltóságu m. kir. igazságügyi miniszter ur a közigazgatási bizottságnak ezen ügyben tett kérelmét t. ill., hogy a törvényszék, járásbíróságok és a tiszti ügyészség a törvényhatóságot a törvényszéki bonczolatokról értesíteni kötelesek legyenek, el nem intézi. Rendőri hulla szemle történt a kisvárdai járásban egy kútba esett és egy megfagyott egyén hulláján. A dadai járásban egy önakasztott és a nyir-bátori járásban Bogáton egy szán által elgázolt egyén hulláján, Tisza-Lökön szintén történt egy rendőri hulla szemle, de a halál okot a járás orvos jelezni elmulasztotta. Látlelet kiállíttatott 9 könnyű és 2 súlyos testi sértésről. Tápszerek és italok több esetben vizsgáltattak kedvező eredménynyel. A vármegye közkórházában 1889. évről maradt 81, januárbau felvétetett 113, elbocsáttatott 106, meghalt 4. maradt február hóra 84. Az ezeu idő alatt felmerült ápolási napok száma 2717. Az állategészségügy némely községben még most is mutatkozó köröm- és szájfájástól eltekintve, kedvező. Nyíregyháza, 1890. február hó 11. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos.