Egészségügyi jelentés 1890. év június hóról. Nyírvidék, XI. évf. 29. szám, 1890. július 20. 1.(Jósa 037)

Irat címe
Egészségügyi jelentés 1890. év június hóról. Nyírvidék, XI. évf. 29. szám, 1890. július 20. 1.(Jósa 037)
Leltári szám
037
Írás

Jósa 37. Egészségügyi jelentés 1890. év június hóról. Nyírvidék, XI. évf. 29. szám, 1890. július 20. 1. Egészségügyi jelentés 1890. évi junius hóról. A nyíregyházai lebészeti észlelőének kivonatát Habzsuda Dániel ur szívességéből következőkben közlöm : 1. Légnyomás maximuma 7568 mm. 4 én, minimuma 7430 mm. 1-én, havi középszám 749.4 mm. 2. A hőmérséklet maximuma 29 8 C° 29 én, minimuma 10 0 C° 2-án. havi középszám 17 7 C°. 3. Egészen borult nap 10, egészen derült nap 5. 4. Legnagyobb csapadék-mennyiség 33 8 mm. 12-én, a csapadékos napok száma 12. A csapadék összlete 94 6 mm. 5. A szélirányok eloszlása: összesen észleltetett 80 szél. N. NE. E. SE. S. SW. W. NW. Részletesen: 22. 7 5 1. 14. 9 14. 4. Szélcsend észleltetett 10 szer. Napok száma, melyeken 5 nél nagyobb szélerősség észleltetett: 5. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek a 479 egyén által lakott Jéke község kivételével a vármegye összes községeiből beérkeztek. Ezek szerint junius hónap az emberi egészségre nézve kedvezőtlenebb volt mint május hó. Mert míg májusban 1000 lakos közül 251, addig juniusban 314 halt el. A májusi halálozás évi 301, a juuiusi 436 pro mille halálozásnak felel meg. Járásonkint kitüntetve a halálozás következőleg alakult: Dadai alsó járásban elhalt 1000 lakos közül 20, a dadai felsőben 21, a tiszaiban 25, a nyírbátoriban 30 a nagykállóiban 32, a bogdányiban 34 a kisvárdaiban 36, végül Nyíregyháza 49 pro mille halálozással tündöklik, daczára annak, hogy járványnyá fijulható ragályos betegségben csupán vörhenyben 2 és hökburutban 1 halt el. Ha a halálozás Nyiregyházán az év minden hónapjában ily magas számmal szerepelne, az évi halálozás 1000 lakos után 588 tenne ki. Ily nagy halálozás mellett érdemesnek tartom Nyíregyházáról a halálokokat is feljegyezni. Veleszületett gyengeség 9, görcsök 6, gyermekaszály 10, gyomorbélhurut 15, tüdőmelhártyalob 11, tüdőgümőkór 13, aggkór 3, vörheny, bright kór, méhrák, öngyilkosság, agykérlob 2—2, hökhurut, szövetközi májlob, hashártyalob, gégelob, bíbor küteg, geriuczagysorvadás, végbélrák 1—1, ösmeretlen betegségben elhalt 24, halva született 1, összesen 109 emberi élet semmisült meg. A mult május hóhoz viszonyítva javult a halálozási arány a tiszai járásban 13. a dadai felsőben 08, a dadai alsó 04 rosszabbodott a kisvárdai járásban és a bogdányiban 04, a nyirbátoriban 05, a nagykállóiban 06, Nyíregyházán pedig 16 1000 lakos után. Halált okozható és járványnyá fajulható ragályos betegségben májusban 30 községben 56 egyén, az összes elhaltaknak 8,7% a, juniusban pedig 37 községben 91 egyén, az összes elhaltaknak 135%-a halt el. Járványosan a vörheny Piricsén 4, Hugyajon a kanyaró 7, ugyancsak Hugyajon a hökhurut 12, és Uj-Fehértón a hökhurut 8 halálesettel fordult elő. Az óvintézkedések lehetőleg megtörténtek. Kemecsén a trachoma, melynek leküzdésében dr. Kovács Lipót körorvos a legdicséretre méltóbb erélyt fejti ki, még mindég uralkodik, ujabb betegülések azonban alig fordulnak elő. Igaz ugyan, hogy a mult hónapban 58 betegről, mostan pedig 60 ról jelentek, de tekintetbe kell vennünk azt, hogy az összes lakosságnak megvizsgálása csak a mult hónap junius végével fejeztetett be teljesen. Megvakulás, de gyógyítható eset csak kettő merült fel. Találtatott pedig junius hó 30 ig biztos trachomás beteg 25, ezek közül kisfokú 10, tökéletes trachoma 15, kétes trachomás beteg volt 35, ezek közül gyanús trachoma 24, gyanús follicuralis 11, a betegek naponta rendszeresen gyógykezeltetnek s a javulás a betegek legtöbbjénél már is constatálható. Járványnyá fajulható ragályos betegségben elhalt: Vérhasban: V.-Megyeren 3, Ny.-Madán, M.-Pócson, 2—2, Ibrony, Gyulaj, Ó Fehértó, Martonfalva községben l—l, összesen 7 községben 11 egyén. Hagymázban: T.-Polgáron 1. Himlőben: senki. Vörhenyben: Piricsén 4, Nyíregyházán 2, Oroson 1, összesen 3 községben 7 Kanyaróban: Hugyajon 7, Döghe, Szalóka, Uj Fehértó községekben 3-3, Papp, Eszeny, NagyHalász, Ibrony, Pazony községekben 2—2, Vörösmart, B.-Aranyos, Benk, Gyüre, Báj, Mándok községekben 1—1, összesen 14 községben 32. Roncsoló toroklobban: Bezdéden 2, Beszterecz, Gyulaj, Vaja községekben 1—1, összesen 4 községben 5 Hökburutban: Hugyajon 12, Uj-Fehértón 8, KállóSemjénben 3, Ó Fehértón 2, Fényes Litke, T.- Dada, Buj, T. Eszlár, Ibrony, Kótaj, Székely, Ny. Lugos, Nagy-Kálló községekben 1—1, összesen 14 községben 35. Nem ragályos betegségben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg alakult: Veleszületett gyengeség 71, gyomor-bélhurut 70, tüdőgümőkór 58, görcsök 36, tüdő melhártyalob 26, agykérlob 21, gyermekaszály 18, aggkór 17, bright-kór és más vízi betegség 13, malária 13, torokgyik 9, véletlen esemény 9, öngyilkosság 8, gutaütés 6, gyermekágyi láz 4, hashártyalob, toroklob 3—3, szervi szívbaj, méh rák, evvér, görvélykór, bujakór, marasmus, hörglob 2—2, pokolvar, szövetközi májlob, tüdőlégdag, kiszorult sérv, nehéz szülés, gége-lob, biborküteg, gerinczagysorvadis, végbélrák, tüdőhurut, szarvas görcs, orbáncz, nehéz kór 1—1 esetben, ösmeretlen betegségben elhalt 159, az összes elhaltaknak 237% -a, végre halva született 10, és igy az összes emberi élet veszteség 672. Elhalt finemü 362, az összes elhaltaknak 538%ka, nőnemű 310, az összes elhaltaknak 462% ka, az elhaltak közül 7 éven alóli volt 503 azaz 748% 7 éven felőli 169 = 252% A 7 éven alóliak közül gyógykezeltetett 337, nem gyógykezeltetett 166, a gyermekeknek 330% ka. A 7 éven felőliek közül gyógykezeltetett 121, nem gyógykezeltetett 48 azaz 283% Átlagosan nem gyógykezeltetett az összes elhaltak közül 318% A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyveknek kivonatait ugy a járások főszolgabirái, valamint Nyíregyháza város polgármestere beküldötték. A főszolgabirák május, Nyíregyháza város polgármestere pedig junius hónapról. Kisvárdai járásban gyógykezelés elmulasztatott 20 esetben, elmarasztalás történt 5 esetben, a tiszaiban 13 mulasztás, 3 bírságolás, a dadai alsóban 6 mulasztás, 3 bírságolás, a dadai felsőben 5 mulasztás, 5 bírságolás, a bogdányiban 23 mulasztás, 5 bírságolás, a nyirbátoriban 19 mulasztás, 2 bírságolás, a nagykállóiban 1 mulasztás elmarasztalás nélkül, Nyíregyházán 15 mulasztás, 6 bírságolás, összesen tehát a vármegye területén 102 szülő vagy gyám ellen indíttatott vizsgálat és fejeztetett be, kik közül 29 elmarasztaltatott. Az idegen ápolásba adott gyermekekre való felügyeletről vezetett nyilvántartási könyvek kivonatait ugy az összes fószolgabirák, valamint Nyíregyháza város polgármestere beküldötték. Ezen jelentések szerint volt ilyen szerencsétlen gyermek 23 községben összesen 81, még pedig 73 törvénytelen, 8 törvényes, kik közül 78 egészséges, 3 pedig beteg. A körorvosok tevókeuységöket mindannyian beigazolták. Törvényszéki bonczolat tudtommal egy csecsemő hulláján eszközöltetett. Rendőri bonczolat megejtetett F.-Litkén, egy a vonat által elgázolt ismeretlen egyén hulláján. Rendőri hulla szemle törtéut T.-Bűdön, egy gyufa oldat által megmérgezett, Pthrügyön egy vizbefult, TiszaLökön egy gutaütött, Berczelen egy 12 éves és Rakamazon egy 22 éves öngyilkos, Encsencsen és Gyulajban 2 önakasztott, Kis Létán egy hirtelen halállal kimúlt, Napkoron egy önakasztott, Hugyajon egy halva talált és Nyíregyházán 2 öngyilkos hulláján, összesen 12 esetben. Látlelet kiállíttatott 13 könnyű és 2 súlyos testi sértésről. Tápszerek és italok több esetben kedvező eredménynyel vizsgáltattak, csupán Balsa községben koboztatott el 10 kilogramm romlott hús. A szabolcsvármegyei közkórházban ápolás alatt május hónapról 76 beteg, junius 30-ig újonnan felvétetett 106, ápoltatott összesen 182, ezek közül elbocsájtatott gyógyulva 68, javulva 30, gyógyulatlanul 2, meghalt 3, összes fogyaték 103, a hó végével ápolás alatt maradt 79. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2445 Az állategészségügy általában véve elég kedvező volt. Nyíregyháza, 1890. julius hó 9 én. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos.