Jósa 45. Egészségügyi jelentés 1890. december hóról. Nyírvidék, XII. évf. 2. szám, 1891. január 11. 1. Egészségügyi jelentés 1890. deczember hóról. Az emberi egészségügy állását leghívebben visszatükröző halottvizsgálati jegyzőkönyvek, melyekből jelentéseimnek leglényegesebb részét meríteni szoktam, igen hiányosan érkeztek be, részint azért, mert ezen hónapban a közigazgatási bizottságnak ülése a hónap 8-ára esik, de főképen azért, mert a községek a közigazgatási bizottságnak azon rendeletét, mely szerint a halottvizsgálati jegyzőkönyvek, melyeknek kézbesítése nélkül a lelkészeknek az elhunytakat eltemetni nem szabad, tehát, a melyek már a hónap utolsó napján kell, hogy az elöljárók kezénél is meg legyenek és épen ugy tétethetnek postára a hónap első napján, mint azt a rendelet meg is szabja, — mint bármely más napon — nem respectálják. A járásorvosok tehát addig várnak ezen jelentések beérkezésére, míg végre is elkésnek. A dadai alsó egész járásból a jelentés kimaradt. A dadai felső járásból: Paszab és Szabolcsból 1555 lakosról, a nyírbátoriból: Béltek, P.-Dobos, Ny.-Mada, Pilis községekből 4978 lakosról, a nagykállói járásból Bököny községből 2019 lakosról, igy tehát a 29537 egyén által lakott dadai alsó járással együtt összesen 34940 egyén által lakott területről az adatok be nem érkezvén, jelentésem csonka. A közegészségügy állása, daczára annak, hogy fertőző betegségek járványosan sem uralkodtak, valamivel kedvezőtlenebbnek mutatkozott, mint az előző hónapban, mert mig november hóban 1000 lakos közül 364 halt el. addig deczemberben 377 esett a halálnak áldozatul, ami 452 évi pro mille halálozásnak felel meg. A halálozási arány kivétel nélkül minden járásban növekedett, még pedig 1000 lakos közül elhalt a bogdányi járásban 53, a dadai felsőben 41, a kisvárdaiban 39, a nagykállóiban 35, a nyírbátoriban 34, a tiszai járásban és Nyíregyházán 31. 175052 lakos közül elhalt összesen 662 egyén, ezek közül 332 finemü, 330 nőnemű, ezek közül 7 éven alól elhalt 453, az összes elhaltaknak 687%-ka, a 7 éven felőliek közül 209, az összes elhaltaknak 313%-ka. A 7 éven alóliak közül nem gyógykezeltetett 407%. A 7 éven felőliek közül 330%. Átlagosan nem gyógykezeltetett 383%. Járyánynyá fajulható ragályos betegségben november hóban elhalt 29 községben 57 egyén, az összes elhaltaknak 87%-ka. Deczember hónapban pedig elhalt 24 községben 39 egyén. Az összes elhaltak 58%-ka, és pedig: Vérhasban : senki. Hagymázban: Nyíregyházán 2, Gyulaj, Gemzse, Mándok, Oros, B.-Ábrány, Szt.-Gy.- Ábrány, Apagy 1—1. összesen 8 községben 9. Himlőben: Acsádon 1, Apagyon 2, összesen 2 községben 3. Vörhenyben : Demecser, Halász községekben 2-2, Ófehértó, Bogdány, Kemecse, Pazony községekben 1—1. összesen 7 községben 10. Kanyaróban: Nyíregyházán 2, Petneháza, Őrmezőn 1-1, összesen 3 községben 4. Roncsoló tóroklbban: Besztereczen 2, Bogdány, Demecser, Kemecse, Balkány, Geszteréd községben 1—1. összesen 6 községben 7. Hökhurutban: Nyíregyházán 2, Gáva, Rakamaz, Acsád, Hugyaj községben 1—1, összesen 5 községben 6. Hólyagos himlő évek óta vármegyénkben látogatást nem tett, feltűnt tehát a nagykállói járásorvosának jelentésében az, hogy ezen betegségnek, mely 1887. évben 851 egyént ragadott ki az élők sorából, Acsádon 1, Apagyon pedig 2 esett volna áldozatul. Miután más alkalommal is történtek ehez hasonló későbben tévesnek bizonyult jelentések, a járás-orvost ujabbi sürgős jelentés tételre hívtam fel s utasítottam, hogy a helyszínen haladéktalanul megjelenve, vizsgálatot tartson és ha ilyen halálesetek csakugyan előfordultak volna, a legszigorúbb óvintézkedéseket foganatosítsa és különösen az eredeti tehénhimlővel való oltást és ujraoltást eszközölje. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: Veleszületett gyengeség 81, tüdőmellhártyalob 69, tüdőgümőkór 50, görcsök 33, aggkór 33, brightkór és másféle vizibetegség 24, torokgyik 21, gyomorbélhurut 16, gyermekaszály 14, hörghurut 13, agykérlob 12, gutaütés 8, malária 5, gyermekágyi láz 4, pokolvar 3, görvélykór 3, szervi szívbaj 2, véletlen esemény 2, evvér 2, gyomorrák 2, marasmus 2, szövetközi májlob, tüdőlégdag, májrák, méhrák, elmebaj, erőszakos halál, nehéz szülés, sárgaság, eskór, vérszegénység, ajakrák, toroklob 1—1, ösmeretlen betegségben elhalt 197, az összes elhaltaknak 297%-ka, végre halvaszületett 15, igy hát az összes emberi életvesztesség 662 volt. Idejét látom annak, hogy a gyakran megdöbbentő stalisztikai adatokat nemcsak tudomásul vegyük, de azoknak alapján a közegészségi viszonyokon javítani is igyekezzünk. Az ide mellékelt részletes kimutatás szerint 33 községben 81 egyén halt el akkor, midőn egyéb ok miatt ugyanazon községekben csak 247 egyén lett a halál áldozata. Ezen községekben tehát az összes 328 elhalt közül 247 veleszületett gyengeségben pusztult el. Hogy mi lehet ezen feltűnő halál-ok gyakoriságának oka, még nem tudom, de igyekezni fogok az okot kipuhatolni. Több okot gondolok lehetőnek. A halottkémek kényelmességét, kik az elhalt gyermeket meg nem tekintve, sőt a feleket a halált megelőző tünetekről ki sem kérdezve, a halottvizsgálati jegyzőkönyveket könnyelműen csak ugy gondolomra állítják ki. A szülők tudatlanságát, vagy némely esetben talán azon körülményt is, hogy több élő gyermekkel gondjaik szaporodván, örülnek azon, ha gyermekeik az első életperczekben vagy hetekben elpusztulnak, vagy a tudatlan és kivétel nélkül mindég javas bábák szereplését. Kuruzslóknak azért nem nevezem őket, mert a törvény értelmében kuruzslóknak csak azok tekintendők, kik jogosulatlanul — díjazásért — osztogatnak orvosi tanácsot. Természetes, hogy az anya gyenge csecsemőjének egészségét, csakis a bába tanácsa szerint gondozza. Ezt pedig csak ráadásul teszi, s a gyermeknek élete külön díjazás nélkül csak ugy ráadásul megy rá. A bábaügy rendellensége szoros összefüggésben áll a nagy gyermek halandósággal. A körbábaság intézménye gyakorlatban helyesnek nem bizonyult, mert a hatóságtól függ ugyan, a községeket csoportosítva, azokat egy közös bába tartására kötelezni, de nem kötelezheti az asszonyokat arra, hogy egyik községben csak akkor vajúdjanak, mikor a másik községben a bába segítségét senki sem igényli, miután pedig ilyen intézkedéssel, vagy az egyik, vagy a másik községbeli asszonynak és újszülöttjének élete veszélyezve van, szükséges, hogy ne körbábák, hanem községi bába-állomások létesitessenek. Ez nemcsak megyei, de állami igen fontos kérdés, melynek helyes megoldásától ezrek élete függ. Életből merített tapasztalatom szerint állítom, hogy a szülészeti tanfolyamra sokan jelentkeznének anélkül, hogy kör vagy községi bába-állomásra aspirálnának, ha a szülésznő oklevél elnyerése, erőiket meg nem haladó anyagi áldozatba nem kerülne. Ha az utazás a bábaképző intézetekbe és onnan haza, az oktatás és a tanfolyam alatt a teljes ellátás ingyenes lenne, igen sokan jelentkeznének, kik közzül a törvényhatóság kiképzésre csakis a legérdemesebbeket ajánlaná. Ez nem csupán a saját, de a közegészségügy terén működő orvostársaimnak is nézete. A Kemecsén 1890. junius 13-án megállapított trachoma járványról örömmel jelenthetem, hogy ujabb betegülési esetek fel nem merültek, és a gyógykezelés alatt álló 11 betegek mindenike javulásban van. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyveknek kivonata november hónapról csak a tiszai járásból nem érkezett be. Ezek szerint a mulasztást elkövetett szülők vagy gyámok ellen 104 esetben foganatosíttatott vizsgálat, bírságolás pedig 14 esetben történt. Idegen ápolásba adott gyermekekről a jelentések ugy a járásokból, valamint Nyíregyházáról beérkeztek, ezek szerint volt kisvárdán 21, Gáván 4, Polgár, Balsa, Buj, Kemecse községekben 3-3, Halász, Kótaj. Nyír-Bátor községekben 2—2, Pátroha, Döghe, Mándok, Eszeny, T.-Dob, T.-Büd, Szabolcs, Oros, Ófehértó, Apagy, T.-Dada, Ny.-Adony, Ujfehértó községekben 1 -1. Dadán 1 beteg, a többi egészséges. Nyíregyházán van 39, de az, hogy orvosi felügyelet alatt állottak-e vagy sem, a jelentésből ki nem tűnik. E szerint tehát 23 községben 95 gyermek volt idegen ápolásba elhelyezve, kik közül 9 törvényes, 86 törvénytelen. A körorvosok tevékenységüket mindannyian beigazolták. Törvényszéki bonczolat két esetben történt. Döghében egy agyonvert egyén hulláján és M.Pócson egy megégett gyermek hulláján. Rendőri hullaszemle nem történt. Tápszerek és italok több esetben kedvező eredménnyel vizsgáltattak. A szabolcsvármegyei közkorházban november haváról maradt 70 beteg, deczemberben ujonan felvétetett 74. ápoltatott tehát összesen 144. Ezek közzül elbocsátatott gyógyulva 55, javulva 9, gyógyulatlanul 2, meghalt 6, öszszes fogyaték 72. A hó végével ápolás alatt maradt 72. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2374. Az állategészségügy általában véve elég kedvező. Nyíregyháza, 1891. január hó 7-én. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos.
Irat címe
Egészségügyi jelentés 1890. december hóról. Nyírvidék, XII. évf. 2. szám, 1891. január 11. 1.(Jósa 045)
Leltári szám
045
Írás