Egészségügyi jelentés 1891. február hóról. Nyírvidék, XII. évf. 12. szám, 1891. március 22. 1.(Jósa(Jósa 047)

Jósa 047. Egészségügyi jelentés 1891. február hóról. Nyírvidék, XII. évf. 12. szám, 1891. március 22. 1. 272/1891. Szabolcsvárrnegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1891. február hóról. Az emberi egészségügy állásának hű képét csak akkor fogjuk birni, ha községenkint ki lehetne mutatni, hogy hányan és milyen betegségben szenvedtek s meg nem haltak. Most még azonban csak a halottvizsgálati jegyzőkönyvek adatai tájékoznak bennünket annyira-mennyire az egészségügy állásáról. A mult február hónapról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye összes községeiből beérkeztek, az 1891. évi népszámlálás adatai szerint 243803 egyén által lakott területről. Ezek szerint az emberi egészségügy állása február hóban kedvezőbb szinben tűnik fel, mint januárban, mert mig januárban 1000 lakos közül elhalt 3.32, mi évi 39.8 pro mille halálozásnak felel meg, addig februárban 1000 lakos közül 2.77 halt el, ami pedig csak 33.2 évi halálozásnak felel meg 1000 lakos után. Az egyes járások és Nyíregyháza város a következő képet nyújtják: a kisvárdai járásban 1000 lakos után jan.-ban elhalt 3.4 febr.-ban 3.4 a tiszai „ „ „ „ „ „ 3.2 „ 2.2 a dadai alsó „ „ „ „ „ „ 3.1 „ 2.0 a dadai felső „ „ „ „ „ „ 3.1 „ 2.7 a bogdányi „ „ „ „ „ „ 3.8 „ 3.2 a nyírbátori „ „ „ „ „ „ 3.4 „ 3.2 a nagykállói „ „ „ „ „ „ 2.9 „ 2.4 Nyregyháza városban „ „ „ „ „ „ 3.4 „ 2.6 Ezek szerint február hónapban az egészségügy állása minden járásban és Nyíregyházán is javult, csak a kisvárdai járásban maradt egyformán. Összesen elhalt a vármegye területén 663 egyén, kik közül finemü volt 344, nőnemű 319. 7 éven alól elhalt 399, az összes elhaltaknak 60.1,%-ka, és pedig: 217 fi és 182 nő. 7 éven felől elhalt 204, az összes elhaltaknak 39.9%-ka, és pedig: 127 fi és 137 nő. Gyógykezelésben nem részesült a 7 éven alóliak közül a kisvárdai járásban 50% a 7 éven felőliek közül 45% a tiszai „ 45 „ „ „ „ „ 38 a dadai alsó „ 25 „ „ „ „ „ 36 a dadai felső „ 73 „ „ „ „ „ 57 a bogdányi „ 66 „ „ „ „ „ 35 a nyírbátori „ 56 „ „ „ „ „ 27 a nagykállói „ 25 „ „ „ „ „ 35 Nyregyháza városban „ 40 „ „ „ „ „ 21 Átlagosan nem gyógykezeltetett a 7 éven alól elhaltak közül 47.9%, a 7 éven felől elhaltak közül 37.1%, és igy az összes elhaltak közül 43.8%. Járványnyá fajulható ragályos betegségben elhalt az előző január hónapban 33 községben 50 egyén, az összes elhaltaknak 6.5%-ka, még pedig: Vérhasban 3 községben 3, Hagymázban 6 községben 6, Himlőben Nyíregyházán 1, Vörhenyben 5 községben 5, Kanyaróban 9 községben 12, Roncsoló toroklobban 10 községben 14, Hökhurutban 6 községben 12. Február hónapban pedig ilyen betegségekben csak 20 községben és csak 37 egyén halt el, az összes elhaltaknak csak 5.5%-ka. Ez a nem ragályos betegségekben elhaltakra viszonyítva, nálunk igen kedvező aránynak mondható. Elhalt pedig: Vérhasban: senki. Hagymázban: Laskod, K.-Varsány, Tóth községekben 1—1, összesen 3 községben 3. Himlőben: Karászban 4. Vörhenyben: Pazony 3, Bogát, K.-Semjénben 2—2, Mándokon, Nyírbátorban 1—1, összesen 5 községben 9. Kanyaróban: Bogdány és Demecserben 1—1, összesen 2 községben 2. Roncsoló toroklobban: Anarcs, Berencs, Nyírbátor, Vaja és Biri községekben l—1, összesen 5 községben 5. Hökhurutban: Ujfehértón 6, Nyíregyházán 3, TiszaPolgár és M.-Pócson 2—2, T.-Dobon 1, összesen 5 községben 14. Köteleségemnek tartom jelentést tenni e helyen arról, hogy a hólyagos himlő, mely vármegyénkben 1887. évben 852, l888-ban 183, 1889-ben 7 egyént, 1890. évben pedig az eddig hozzám érkezett jelentések szerint senkit sem ragadott ki az élők sorából, újból kezdi fejét felütni. Ugyanis dr. Küzmös György kisvárdai járás-orvos f. év február 25-én kelt levelében arról értesített, hogy Karász községben január 29-én egy hólyagos himlő betegesedési eset merült fel. Február 18-ig ujabb betegülés nem történt, azonban február 18-tól 25-ig összesen 16 egyén esett himlőbe, kik közül 4 meghalt. Azonnal utasítottam a járás-orvost a legszigorúbb óvintézkedések foganatosítására és éber ellenőrzésére. Hogy ez részéről csakugyan megtörtént, ezen ügyben hozzám intézett 2-ik jelentése igazolja, melyben többek közt felemlíti, hogy Thasson is 6 betegülési eset fordult elő, hol erről a helyszinén magam is informálva lettem. Ujabb meg betegülések itt elő nem fordultak és halálozás nem történt. A községi járványbizottság mindkét községben haladéktalanul megalakittatott és a legszigorúbb óvintézkedések megtétettek. Az alispán úrhoz véleményes jelentésemet értesülésem után azonnal megtettem, ki is a járvány által megtámadott 2 község részére 600 egyénre való védhimlő oltó-anyagot távirati uton rendelt meg dr. Böhm Mihály temesvári orvosnak eredeti tehénhimlő nyirkot termelő intézetéből, hol az oltó-anyagoknak ára 100 egyénre csak 3 frt s ez is csak az eredményes oltásokért fizetendő. A tekintetes alispán úr elrendelte, hogy a himlőoltási törzskönyvek, melyek eddig sok községben, vagy nem szabályszerűen, vagy épen nem lettek vezetve, haladéktalanul elkészíttessenek és ezek elkészülte után a védhimlő-oltás megyeszerte azonnal megkezdessék, az oltás eredményének felülvizsgálata szigorúan eszközöltessék, azaz, az utószemlére meg nem jelenő mulasztást elkövetett szülők, vagy gyámok a törvény értelmében megbüntettessenek, mert különben az egész oltási művelet illusoriossá válnék. Az iskolába járó gyermekek beoltására, illetőleg ujraoltására különös gond fordittassék. Azon községekben, hol a szükséges elkülönítés és fertőtlenítés végre nem hajtható, a járvány-kórházak és hullaházak haladéktalanul felállíttassanak. Ahol a himlő esetek gyakoriabbak, sőt haláleset is fordult elő, a községi járványbizottság azonnal megalakittassék stb. 1887. évben a vészhimlő néhány hétig csupán T.-Dada községére szorítkozott, s csak lassankint terjedt szét a vármegye majdnem minden községére. Akkor a kényszeroltás törvénybe iktatva még nem volt. A közönség a karról-karra való oltástól nagymértékben idegenkedett. Tapasztalván azonban, hogy az eredeti tehénhimlővel való oltás senkinek egészségét nem veszélyezteti, a legtöbb község önként ezen oltási módhoz simult s rendelt magának eredeti tehénhimlő oltó-anyagot. Minden valószínűség szerint ennek köszönhetjük azon örvendetes jelenséget, hogy 1890. évben Szabolcsvármegyében tudtommal már senki sem halt el vészhimlőben. Azt hiszem, hogy az oltó-orvosoknak buzgalma és különösen a főszolgabiráknak ismert erélye meg fogja akadályozni, hogy a himlő csapás vármegyénk népességét meg ne tizedelje. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg alakult: Tüdőgümőkór 92, veleszületett gyengeség 06, aggkór 44, tüdömellhártyalob 42, görcsök 39, gyermek-aszály 17, gyomorbélhurut 16, brightkór és másféle vízi betegség 16, torokgyík 15, agykérlob 12, gutaütés 11, hörghurut 8, malária, marasmus 5—5, szervi szívbaj, véletlen esemény 4--4, öngyilkosság, görvélykór, bujakór 3—3, máj-rák, toroklob 2—2, pokolvar, tüdőlégdag, gyomor-rák. méh-rák, kiszorult sérv, elmebaj, erőszakos halál, hashártyalob, evvér, sárgaság, tályog, orbáncz. eskór. köszvény, bélrák, szívszélhűdés, köldöklob, állkapocs üszök, gége-rák, fültő mirigylob, megfagyás 1—1, ösmeretlen betegségben elhalt 178, az összes elhaltaknak 26.8%,-ka, végre halvaszületett 18. Igy tehát az összes emberi életvesztesség 663. A Kemecsén uralgott trachoma járványról jelentem, hogy az már járványnak nem tekinthető, mert már januárban ujabb betegülési esetek nem fordultak elő és összesen 9 gyógyulófélben levő beteg volt gyógykezelés alatt, most pedig már csak 7 van gyógyulófélben. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát január hóról az összes járások főszolgabirái, február hóról pedig Nyíregyháza város polgármestere beküldötték. Ezek szerint: Mulasztás történt a kisvárdai járásban 35 bírságolás —0 a tiszai „ 9 „ 1 a dadai alsó „ 8 „ 4 a dadai felső „ 20 „ 4 a bogdányi „ 34 „ 5 a nyírbátori „ 41 „ 5 a nagykállói „ 7 „ 3 Nyregyháza városban „ 16 „ 2 Összesen mulasztás történt 170 bírságolás 21 Idegen ápolásba adott gyermek volt februárban Nyíregyházán 39, januárban N.-Kállóban 28, Kisvárdán 23. Balkányban 10, Ujfehértón 6, Kemecsén 5, Gáván 4, TiszaPolgár, Balsa, Halász községekben 3—3, T.-Dada, Buj, Kótaj, Nyírbátor községekben 2—2. Döghe, Pátroha. Mándok, Eszeny, T.-Büd, Szabolcs, Oros. Eör. Ny.-Adony, Apagy, Geszteréd, Hugyaj, K.-Semjén. Napkor községekben 1—1, összesen 145. Ezek közül 23 törvényes, 122 törvénytelen. Egészséges 143, Kisvárdában és Halászban 1—1 beteg. A körorvosok tevékenységöket, dr. Krászonyi József nyirbaktai körorvos kivételével mindannyian igazolták. Törvényszéki bonczolat a hatósági orvosok jelentése szerint 3 esetben történt; Kisvárdán egy halálra vert. Nyíregyházán egy szülei gondatlanság folytán leforrázott egyén hulláján, Karászban gyilkosság gyanúja miatt egy gyermek hulláján. Rendőri hullaszemle történt 4 esetben, Polgáron egy 18 éves és Encsencsen is egy önakasztott, Kemecsén egy önlövés folytán és Nyirégyházán egy végelgyengülésben elhalt egyén hulláján. Látlelet kiállíttatott 6 könnyű testi sértésről. Polgáron veszett kutya által egy asszony megmaratott, ki azonnal gyógykezelés alá vétetett. Tápszerek és italok több esetben vizsgáltattak kedvező eredménynyel. A szabolcsvármegyei közkórházban január hóról maradt 86 beteg, februárban újonnan felvétetett 97, az összes ápoltak száma 183. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 59, javulva 24, gyógyulatlanul 7, meghalt 7, összes fogyaték 97. A hó végével ápolás alatt maradt 86. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2509. Az állategészségügyről a vármegye és Nyiregyháza város állatorvosainak hozzám beérkezett jelentése szerint Hugyaj községben 2 ökör lépfenében szenvedőnek találtatott, Mihálydi községben pedig egy veszett kutya bonczoltatott. Egyéb számosabb megbetegülés s járványos betegségnek fellépte nem észleltetett. Nyíregyháza, 1891. márczius hó 11-én. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos.