Jósa 065a
Piricsei bronzlelet. Nyíregyháza, 1892 márc. 21 (litografált kézirat, rajzok, 5 lap)
Piricsei bronzlelet
Nyír-Báthortól délre a hét kilometer távolságban fekvő Piricse község határában, aközségtől délnyugatra öt percznyi távolságban, Kata Mihály urnak birtokán 1891 év nyarán az eke egy nagy cserép edényben akadt meg, mely az alább lerajzolt bronztárgyakat tartalmazta, melyek a tulajdonos ur szivességéből birtokomba jutottak. Az edény az eke által darabokra töretett, melyekből egy birtokomba került. Az edény 40-50 ctm átmérőjű lehetett, jól kimunkált agyagból korongon készült, jó csengésű, kívül belöl egyformán hamuszürke. A nálam levő darabon hatfogu fésüvel készült harántul futó hullámos szalagdiszités vonul, mely felett és alatt egy a szalag irányával párhuzamos bekarcolás képezi a szegélyzetet. Ezen két vonulnak egymástóli távolsága 48 mm – a szalag szélessége pedig 15 mm.
A lelet a következő tárgyakból áll:
Egy kard markolat. A penge le van törve öt centimérternyire a markolattól, melynek diszitése mindkét oldalon párhuzamosan elhelyezett hat meander szalagból áll, tizenhat fordított S alakból készítve (rajz) A hullámos vonal alól egy ponttal végződik, melyet alatta ismétlődő hasonló kacskaringónak kezdete nem érint. A diszités hasonló, de sokkal kezdetlegesebb kivitelű mint a besztereczi kardomé, mely a nemzeti muzeumban lerajzoltatott. A markolat tojásdad átmetszetű (rajz) , a korong azonban köralaku, és átlyuaksztva nincs. Markolat felé néző felületén két sugárirányban sűrűn egymás mellé sorakozó vonalakból álló köralakú diszités látható. A hátsó lapon a csecsalaku központból kiemelkedő nyujtványt a markolaton látható nagyobb (rajz) görbe vonalakból alkotott szalagdíszítés köriti, melyet két – pontokból álló párhuzamos kör szegélyez. A pengét a markolat két szárnyába két-két akla (nietnagel) erősiti. A markolathoz közelebb eső kettőt három körkörös vonal disziti. A szárnyon az aklaközt három párhuzamos haránt vonalkákból álló szalagocska tölti be. A markolat egész hossza csücskösről szárnyastól 12 ctm. A penge szélessége 37 m.m. Közepén 12 mm széles kissé kiemelkedő lapos taréj fut. A szárnyak között lévő félkör alaku kivágásban – ezeket tul nem haladva – a penge közép vonalán gyufa vastagságu léczecske emelkedik ki, mely a penge lapos taréjának kezdetén hirtelen elvész.
Két darab tokos baltához hasonló bronzeszköznek töredéke, melyeket azonban ásóknak tartok. Mindkettő egyenlő nagyságu és aalaku szerszámnak felső része, csakhogy egyiknek csupán élvége van letörve, melyről nem tudom milyen hosszu volt és milyen széles; a másik derékban van ketté törve, úgy hogy ott a köpünek alsó nyilása tátong. Ezen szerszám különbözik a fülecskével ellátott köpüs baltától abban, hogy bár alakja azonos, de nagyobb, ugyhogy még Szabolcsmegye különböző helyeiről hozzá került 32 tokos balta legnagyobbikának közpünyilása 39/30 mm, - ezeké 46/35 mm. Füe nincs, nem is volt. A nyélhez úgy lettek erősitve, mint a dárdák, ez is a köpünyilás alatt 5 ctmeternyire két átellenes lyukkal van ellátva a nyélnek átszegezhetése – megrögzithetése - végett. Valószinű, hogy ezekbe is nem könyökre hajtott, hanem egyenes nyél járt, és így inkább ásó mint vágó eszköz volt. Pengéje alatt 25 mm széles hornyolat fut körül. Ez alatt 5 mm széles domboru párkány. Mindkét oldalon a széleken végig lefelé futó igen keskeny tompa élű lécz. A párkánytól két egymásba illő egy nagyobb és egy kisebb V alaku kiemelkedés.
Egy szárnyas balta váll nélkül. Él része a sokszori köszörüléstől már nagyon rövid, csak 3 ctm, - az egész pedig 12 ctm hosszu.
Kardpengének töredéke 17 ctm hosszu, - alól 33, felső vége 23 mm széles.
Hat ép, - hat végen csonka sarló, - négy sarló nyélvég.
(A nyél mely nyilván hasitott fába dugatott más más czifrázatta bir.) hat sarlópenge töredék.
Tíz bronz rög vagy pogácsa, bizonyitéka annak, hogy itt öntéssel is foglalkoztak. A tiz bronzrögnek összes sulya 6625 gramm.
A fazék tehát összesen 38 darab bronztárgyat tartalmazott. A rögök kivételével a többi tárgyaknak rajzát ide csatolom.
Nyiregyháza 1892 Mart 21én Dr Jósa András
A leletnek talán legfontosabb része azon cserépnek töredéke, melyben a tárgyak találtattak, és melynek hullámos fősü diszitése a népvándorlási korra vall. Ilyenek találtattak népvándorláskori tárgyakkal a hires Dr. Lipp Vilmos által leírt Kesztehelyi temetőben. A rakamazi ős szemétdombon melyről a multkor írtam egy rövid közleményt, népvándorláskori tárgyak együtt találtattak bronz és kőtárgyakkal a mi azt bizonyitja hogy a Nyirben akkor még a cultura legalacsonyabb fokán álló népek laktak, de rövid idő alatt czivilizálódtak.
Rajzok
Piricsei lelet 1891
Katz Mihály ur ajándéka.
