Szabolcsmegyei bronzleletekről. Archaeologiai Értesítő XIII. 1893.165-170. (Jósa 094)

Jósa 94. Szabolcsmegyei bronzleletekről. ArchÉrtesítő XIII. 1893.165-170. Dr. JÓSA ANDRÁS SZABOLCSMEGYEI BRONZLELETEKRŐL. Az elmúlt 1892-ik év tavaszán szántás közben egy rakáson, de nem edényben, sem csontváz közelében, a nagy-halászi és kemecsei határ közt levő «Hamvas part» oldalában találták az ide mellékelt s rajzokban bemutatott bronztárgyakat. Állítólag az egész lelet itt van. Kállay András főispán a leletet szabolcsmegyei muzeumunknak ajándékozta. A 32 darabból a legérdekesebb egy bronzsallang (12. ábra) ép olyan, a minő a «Bronzkor» LXII. tábláján lerajzolt lódísz, csakhogy nem 497 cm., hanem 77 cm. hosszú, a láncz mindenütt kilencz szemből áll, váltakozva nagyobb és valamivel kisebb karikákból. Az egész tárgy öntvény, hátul lapos, elől pedig élben kidomborodó. Sajátságos a láncz összefűzése, ugyanis a kisebb karikák külső és belső széle élesre van öntve, de látszik, hogy az öntőminta egész karika öntésére volt készítve és felső meg alsó lapból állott, a nagyobb karikákon is mindenütt haránt fekvő öntési taréj nyúlik befelé. A felső nagy keresztes korong az alul-felül háromíves középtag és a legalul párosával csüngő ötfogú sallanglemez ugyanolyan, mint a Bronzkor említett tábláján a 2. sz. lódíszen. Van azután két hengerded 20 kerületből álló, karra való tekercs (5. és 6. ábrák), melynek mindkét vége ki van hegyesítve. Egyiknek vége az öblösebb oldalon le van törve és itt-ott kissé elgörbült. A teljesebb darabnak végső két nagyobb tekercsén nyolcz csoportban 8—10 rézsútosan sűrűn egymás mellé helyezett vonalak látszanak a külső felületen. Van egy kartonpapír vastagságú, 6 cm. széles, 59 cm. hosszú tojásdadra hajtott ép bronzlemez (1. ábra) nyitott végekkel. Öv nem lehetett, mert arra nem elég hosszú, elől keskenyebb, hátul szélesebb átmérőjű, derékre vagy fejre való ékszer lehetett. A rajta látható pontozott és trébelt diszítések bemutatása végett a felét kiterítve mutatjuk be. — Következik egy vastagabb lemezű korongtöredék gyűrött állapotban (2. ábra), melynek szélén két kidomborodó párhuzamos vonaldísz fut körül, a kerülete szélesebb lehetett, de letöredezett, azon lehettek a lyukak, melyek a korongnak szövetre vagy bőrre való erősítésére szolgáltak. - Korongos tekercs (7. ábra) kilencz hajlatú, közepett csúcsos kúpú gombbal végződik, a sodronya kerek és felső oldalán harántosan és rézsútosan fektetett vonalakkal ékes. Öntött bronzkarika (8. ábra) alul sima, felső oldalán három párhuzamos körbefutó domborulattal, a két szélsőt rovatok ékítik. — Négy karperecz nyilt végei keskenyülnek, kívül sűrűn rakott vonaldísz ékíti, felsó átmérőjük 8,5 cm. (13, 14, 16, 18. ábra) karika négyszög átmetszető huzalból (17. ábra), végei keskenyülnek, átmérője 10,5 cm. 3 db. nagyobb hengerded nyitott végű, vége felé vékonyodó karika, átmérője 12 cm., fölülete sima (15. ábra). Nyolcz sarló, legegyszerűbb idomú, a penge tövén kiálló peczeggel, mely a nyélbevaló erősítésre szolgál (22 stb. ábrák). Négy sarló nyélbevaló szelvénynyel a penge tompa részén (20. stb. ábrák), összevisszagyűrt bronz karperecz (12. ábra), két lándsacsúcs (3, 4. ábrák) egyiken a szárnyak mindkétfelől letörvék. Két pálczaidomú bronzrög (9, 10. ábrák). Ugyancsak a mi megyénkben Tuzséren és pedig Salamon Tivadarné szül. gróf Forgách Margit ő méltósága birtokán találtak az elmúlt 1892. évi október havában szántáskor a park közelében mintegy 30 cm.-nyi mélységben 3 kardot, melyeknek hű rajzait közöljük (168. 1.). Az elsőnek hossza 68,5 cm., lapos vonalas díszü koronggal, a második 71 cm.-nyi szintén korongos markolattal és a markolat középtagján három domború pánttal és vonalas ékítményekkel; a harmadik 66 cm. hosszú csészés markolattal s igen finom ornamentikával. A képes táblán ábrázolt kardok sorában bemutatom még a vajai kardot, (4. sz.) mely a hatvanas években gr. Vay Ádám birtokán a Ravasz-hegy tövében került elé. Egész hossza 65 cm.; markolata korongos, középtagja a korong felé keskenyül, liliomlevél idomú pengéje erősen szélesbül, a penge tövén és csúcsa felé mindkét oldalt vonaldíszek. Az érdekes kard a szabolcsmegyei múzeum tulajdona. Nyíregyháza, 1893. márczius havában. Dr. Jósa András.