A tarczali sirleleltről (Zemplén m.). Archaeologiai Értesítő XV. 1895. 75-76. (Jósa 130)

Jósa 130. A tarczali sirleleltről (Zemplén m.). Arch Értesítő XV. 1895. 75-76. Dr. JÓSA ANDRÁS A TARCZALI SÍRLELETRŐL (ZEMPLÉN M.) A múlt év október hónapjának végén (25. és 28-ika között) Tarczaly Dávid alezredes úrnak öcscse, Lajos, egy-két holdnyi phylloxera által tönkretett szőllejét újratelepítés czéljából rigoliroztatta, a mely terület a várostól 1½ kilométernyire észak, északkeleti irányban, az u. n. rimai dűlőben egy fensíkon fekszik. A rigolirozás 70—80 cm. mélységre történt. Czeper János vinczellér többed magával akadt a leletre, a rigolirozott terület közepe táján. Az alezredes urat csak akkor értesítették a leletről, mikor a sírokat már szétdúlták, a ki igyekezett nagy utánjárással a széthordott tárgyakat összekeríteni. A mint Czeper János mondja, négy sír volt, mintegy 20 □ méternyi területen, úgy, hogy 4—4 méternyire egymástól három párhuzamosan, egy pedig keresztben feküdt. A párhuzamos sírokban fejjel nyugotnak, lábbal északkeletnek feküdtek a csontvázak puszta földben, se köre, se koporsó-korhadékra szemtanú nem emlékszik. Három sírban a csontvázon kívül állítólag egyéb nem találtatott. A negyedik azonban lovas sír volt honfoglalási tárgyakkal. A ló kinyújtóztatva, állítólag bal oldalán feküdt, feje nyugotnak, hátulja keletnek, lábai északnak irányítva. Közvetlenül a ló háta mögött, ezzel párhuzamosan emberi csontváz, kissé bal oldalra a ló felé fordúlt, úgy, hogy az ember s a ló koponyája közel egymás mellett feküdt. A sírból megmentett tárgyak a következők: 1. Vaskard; 2. két kengyelvas; 3. négy nyílhegy; 4. egy db vaslemez, talán a tegeznek egy része; 5. zabla oldalrúdjának töredéke vasból, belévert ezüst szálakkal; 6. két lapított karika sárgarézből; 7. három apró szíjcsat; 8. ezüstlemez trébelt növénydíszítményekkel, a minők a galgóczi lemezen vannak; 9. a kardmarkolatról és a kardhűvelyről való trébelt díszű ezüstlemezek; 10. két más határozatlan rendeltetésű trébelt ezüst dísztag; 11. végül tizenegyféle idomú apróbbnagyobb pitykék, gombok, aklás díszek, melyek részben még rajta vannak a bőrön vagy a nemezen, melyekből néhány darabka fönmaradt. Czeper János nem egészen megbízható emlékezete szerint a süveget díszítő lemezek és a nyílhegyek az emberi csontváz térde táján voltak elhelyezve, a kard állítólag a csontváznak jobb oldalán feküdt, a bőrdarab ott, hol a nyereg szokott lenni — találtatott, a díszítések részint a felzabolázott lónak, részint a vitéznek tartozékát képezték. Az alezredes úr az érdekes leletet a n. múzeumnak szánta. Nyíregyháza, 1895. januárius 13. Dr. Jósa András.