A mándoki honfoglalás kori lelet. Nyíregyháza, 1897. január 22. (litografált kézirat, rajzok, 6 lap
Gróf Forgách László ur a szabolcsmegyei muzeumot 1892 évben a tisza-szt=mártoni 27 darabból álló bronzlelettel, f: hó 14én pedig egy még nagyobb becsü honfoglalás kori lelettel volt kegyes gazdagítani, melyet röviden a következőkben ösmertetek.
A mándoki uradalomhoz tartozó Mándok mezővárostól északkeletre mintegy egy kilometer távolságban a „Tetenke” (sic) nevü nagyobb terjedelmü homokmagaslaton, mely a bezdédi honfoglalás kori temetőtől délre négy kilometernyi távolságban fekszik, állítólag egy lócsontvázra akadtak; a mit azonban azért nem tartok valószinünek, mert mint a mellékelt rajzok igazolják a talált két kngyel nem egy párt képez, hanem felemás. A két zabola töredék pedig egymástól lényegesen külömbözik.
Ennélfogva tehát legalábbis két lónak és embernek kellett azon tájon eltemetve lenni, mert az ugyanottan talált karperecz a lónak tartozékát nem képezhette. – A csontok annyira el voltak porladva, hogy ép darabokat ki emelni nem lehetett.
Hogy a valószinüleg tükörfémből, (sok ónnal vegyített réz) vagy talán igen rosz ezüstből készült szíjdíszítések kizárólag lószerszámhoz, vagy pedig emberi ruházathoz tartoztak-e? – nem merem eldönteni. Tájékozásul azonban felemlítem, hogy a nézetem szerint hasonkoru bezdédi tizenegy lovas sírban lószerszám díszítések egyáltalában nem fordultak elő.
RAJZ
Két darab nagyobb fajta 49 millimeter átméröjü rozetta; homoru hátlapján négy-négy akla szeggel van ellátva, melyek közül a leghosszabbik, ennélfogva a legépebb 11 millimeter hossu.
Igen vastag szijjat kantárszárnak sehol sem használnak, lódíszitésnek pedig sokkal vékonyabb szij is megfelel. Vastag szíj eféle díszítésre otrombán nézne ki. – Nem lehetetlen tehát, hogy ezek bőrből készült paizsra voltak aklával erősítve. –
Ha a lelet-körülmények a rigolirozáskor részletesen fel lettek volna jegyezve, inkább lehetne ezen kérdéshez hozzá szólni.
RAJZ
12 darab kisebb 43 millimeter átmérőjű rozetta, mely épenugy mint a két nagyobbik, kis karika nyujtvánnyal bír, melynek nem lehet egyéb czélja annál, hogy arra valamely csüngő dísztárgy akasztassék fel. Ezek azonban vagy el vesztek, vagy olyan anyagból voltak készítve, mely sok század alatt a földben elenyészett. Leghosszabb akla szege 5 mm.
Ezek lehettek lószerszámra, de lehettek a köntöst szegélyező bőrre is alkalmazva, mint hasonló körülményt a bezdédi IIIik sírban is észleltünk. Ezeknek, és a többi kisebb dísztárgyaknak némelyikén kisebb bőrdarabkák megmaradtak.
RAJZ
A 28 darab, 22 millimeter átmérőjű fülecskével ellátott három aklás rozetta aklaszegének leghosszabbja öt millimeter.
RAJZ
Egy darab az előbbiekhez hasonló, de valamivel nagyobb 27 millimeter átmérőjű fül nélküli három aklás rozettának leghosszabb aklaszege 10 millimeter. –
RAJZ
Egy darab, az előbbinél kisebb 22 millimeter átmérőjű fülnélküli háromaklásrozettának aklaszege 5 millimeter. –
Díszítése az előbbitől némileg eltér. –
RAJZ
Egy darab 23 millimter széles 15 mm. magas, kiszélesedett szivalakú lapos szijdiszités, melynek ornamentikája már tisztán fel nem ösmerhető. Ennek aklaszege is 5 mm. –
RAJZ
Három darab, – egyik végén letompított hoszszúkás, 30 mm hosszu, 22 mm széles, lapos, négyszögű szíjdziszítés, 4,5 mm hosszu aklával.
RAJZ
Egy darab 1 mm vastag, az előbbiekhez hasonló öntvényből készült akla nélküli korong, melynk kivágott részei egy lóalakot hagynak meg. Átmérője 46 mm. –
RAJZ
Egy két darabból öntött csörgőpityke. De a fülecske szélességében, és a délkörön körülfutó forrasztó anyag elpusztulván, két felé válva találtatott. Alsó felén délkörök irányában vonuló gerizdek vannak, mint a bezdédi XVik sírban. –
Az egyenlítő átmérője 16 mm. A fül felső szélétől a gömb alsó végéig 19 mm. – A két darabot összeillesztve, és alólról tekintve, egy kereszt alaku hasítékot látunk.– De a hasiték mely az aequatorig nyulik fel, csak a két átellenes fél gömbön szélesedik ki egy kerek lyukká, a forrasztás helyén pedig összekeskenyedve enyészik el.
RAJZ
Egy másik csörgőpityke, melyet ugyanezen leletből Tompos Endre mándoki gyógyszerész urtól még a bezdédi ásatás alkalmával kaptam, az előbbinél valamivel kisevv, és csak 13 m. m. átmérőjű, nem gerizdes, hanem sima; helyenkint szép füzöld patinával. Alulról tekintve a hasadék kiszélesedő águ, körszelvényben végződő, kereszt alakunak tűnik fel.
RAJZ
Egy darab fél millimeter vastag, és 10 millimeter széles, 56 m. m átmérőjű, díszítés nélküli, nyitott végű, az előbbiekhez hasonló anyagból készült karperecz. – Ezen tárgy igazolja azon feltételezésemet, hogy nem csak ló, de ember is volt a sírban, – vagy jobban mondva, a sírokban – eltemetve.
RAJZ
Természetes nagyságban rajzolva, úgy a hogy az össze van rozsdával forrasztva. A.) betűnél kiegészítettem úgy a mint annak eredetileg lenni kellett. lásd 12. b
RAJZ
Az előbbi rajznak képzeletben levő kijavítása.
RAJZ
ugya a hogy találtatott
RAJZ
Ugy a mint az egyes tagokat elhelyezni lehetne, ha össze rozsdásodva nem volnának; Csakhogy a könyebb felfoghatás végett, a ló szájába való zabola résznek azon karikáját melyben a kantárt tartó gyürü van, egy síkban rajzoltam, pedig az derék szög alatt álló síkban van, a vele egy darabból álló közép karikával. –
Tisztán látható, hogy a két zabola-fél nem ugyanazon zabolának töredéke. –
RAJZ
Kengyel. Talpa előre és hátra kissé lefelé hajlítva és szélei felé élesedve. – Belvilágának legnagyobb haránt átmérője 90 millimeter.
RAJZ
Kengyel mint az előbbi jellegzetes honfoglalás kori, előre és hátra lefelé hajló talppal. Alsó felén végig vonuló lécz nyomaival. Füle kisebb mint az előbbié; szélesebb; talpa keskenyebb. Legnagyobb haránt átmérője belül 96 mm.
A kengyelek és a zabolák hazánkban talált, és kétségen felűl honfoglalás korból származó tárgyakkal azonosak lévén, a mándoki lelet is ezen korba helyezendő. A 9 számú cs9rgőpityke pedig a bezdédi XVik sírban talált nem csörgő pitykéhez léven hasonló, ezen sírokat is megközelítőleg a Kr. u. tizedik század első felére tehetjük. A kengyelek szokatlan kicsinyek lévén, vagy nő, vagy vagyonos ifju sírja fekszik előttünk. Fegyverzet, vagy női ékszerek hiánya határozott véleményt mondani nem enged. – Volt még egy vas csatt, melyet kisebb méretei miatt heveder csattnak állítani nem merek. – A szijdíszítések olyan saját szerüek, a milyeneket az „Archaeologiai Értesitő” összes számában nem találtam. –
Nyíregyháza 1897 Januar 22én
Dr. Jósa András
A mándoki honfoglalás kori lelet
RAJZ
