Jósa 212
Még valami a gávai ásatásról. Nyirvidék, XIX: 51. 1898. december 18. 2. lap
Még valami a gávai ásatásról.
A gávai Katóhalomban talált kard szakkörökben nagy érdeklődést keltett. Dr. Hampel múzeumi igazgatóőr a legérdekesebb kardok egyikének tartja, melyek eddig napfényre kerültek, és sokkal többet érne ezen kard korának meghatározása, mint minden hallstadti kard, melyek a Krisztus előtti évezred első feléből származnak. Azon óhaját fejezi ki, hogy bár több ilyen kard kerülne elé, és akkor egy kérdés, mely most még nincs teljesen tisztázva, világosabban állana előttünk, t. i. a középkori kard formának keletkezése. ‒ Nem mondja, hogy a középkor keletkezését mettől számítja; a népvándorlás kezdetétől 375, a nyugot-római birodalom bukásától 476, Teodorich keleti góth királyiak halálától 526, vagy Nagy Károly császár trónra léptétől 768, mint azt külömböző történet irók számítják?
Semmi esetre nem tartja hallstadt korinak, a mely átmenetet képez a bronz korból a vas korszakba. Azt hiszi, hogy a kard 76‒80 ctm. lehetett és igy sok hiányzik belőle.
Mikor a kardot meglelték és feszegetéssel összetörték, én és Inczédy Lajos a domb aljából felszaladtunk, és határozottan állítjuk, hogy a kard bár már ősszetöredezve, de széthányva nem volt és eredeti fekvésében találtuk. A töredékeket összerakva, a kardnak pengéje csak 38 czentiméter volt, és feltéve, meg nem engedve, hogy 12 czentiméter hosszúság apró törmelékre zúzódott, akkor sem lehetett a penge 50 czentiméternél hosszabb.
A felső Styriában Hochenbergben talált kard, melyet dr. Hampel a gávai kard analógjának tart, a mi kardunktól a penge rövidségén kivül még abban is külömbözik, hogy a hochenbergi kardnak hosszát nem tudjuk, mert hegye hiányzik, de pengéjének hossza igy is 68 czentiméter, mig a mienké nagyot mondva 50 czentiméternél hosszabb nem lehetett. A hochenbergi kardnak pengéje 4 milliméter vastag a markolatnál, a mienk pedig tiz mm.
A hochenbergi kard markolatának feje a gömbalakot közelíti meg és szövettel volt bevonva.
A gávainák feje egy hengerded vasból készült gyűrű vagy karika, és szintén szövettel volt körülgöngyölve, olyannal, mint a halom aljában talált, a hallsladtiakhoz hasonló, bronzból készült boka perecz.
Mindkettőnél azomban a penge kétélű. A keresztvas, és a tulajdonképeni markolat azomban csaknem azonos.
Távol áll tőlem az, hogy laikus nézetemet a dr. Hampel József uré fölé akarnám helyezni, csak a figyelmet óhajtottam a felsorolt körülményekre terelni.
Nincs kizárva, hogy a sok kifosztott szabolcsi halmok egyikében bővebb aratásunk lesz, mely ezen ős történelmünkre nézve igen fontos kérdésnek tisztázásához némely adatot fog szolgáltatni.
A Szentesen talált kardot, mely a gávainak analógja, még eddig nem ösmerem.
Dr. - Hampel József ur maga is azt mondja, hogy ezen kérdés további anologiák felszínre kerüléséig függőben marad.
Nyíregyháza, 1898. deczember 16-án.
Dr. Jósa András.
