Utóhang a gávai Kató-halomban talált kardhoz. (Nyirvidék, XIX. évf. 51. sz. 1898. dec. 18., 2. 1.) (Jósa 212a.)

Jósa 212a. Utóhang a gávai Kató-halomban talált kardhoz. (Nyirvidék, XIX. évf. 51. sz. 1898. dec. 18., 2. 1.) UTÓHANG A GÁVAI KATÓ-HALOMBAN TALÁLT KARDHOZ A gávai Kató-halomban talált kard szakkörökben nagy érdeklődést keltett. Dr. Hampel muzeumi igazgató-őr a legérdekesebb kardok egyikének tartja, melyek eddig napfényre kerültek, és sokkal többet érne ezen kard korának meghatározása, mint minden hallstadti kard, melyek a Krisztus előtti évezred első feléből származnak. Azon óhaját fejezi ki, hogy bár több ilyen kard kerülne elé, és akkor egy kérdés, mely most még nincs teljesen tisztázva, világosabban állana előttünk, t.i. a középkori kard formának keletkezése. - Nem mondja, hogy a középkor keletkezését mettől számítja; a népvándorlás kezdetétől 375, a nyugot-római birodalom bukásától 476, Teodorich keleti góth királynak halálától 526, vagy Nagy Károly császár trónra lépésétől 768, mint azt különböző történet irók számítják? Semmi esetre nem tartja hallstadt korinak, a mely átmenetet képez a bronz korból a vas korszakba. Azt hiszi, hogy a kard 75-80 ctm. lehetett és így sok hiányzik belőle. Mikor a kardot meglelték és feszegetéssel összetörték, én és Inczédy Lajos a domb aljából felszaladtunk, és határozottan állítjuk, hogy a kard bár már összetöredezve, de széthányva nem volt és eredeti fekvésében találtuk. A töredéket összerakva, a kardnak pengéje csak 38 centiméter volt, és feltéve, meg nem engedve, hogy 12 centiméter hosszúság apró törmelékre zúzódott, akkor sem lehetett a penge 50 centiméternél hosszabb. A felső Styriában Hochenbergben talált kard, melyet Dr. Hampel a gávai kard analogiájának tart, a mi kardunktól a penge rövidségén kívül még abban is külömbözik, hogy a hochembergi kardnak hosszát nem tudjuk, mert hegye hiányzik, de pengéje hossza így is 68 centiméter, míg a mienké nagyot mondva 50 centiméternél hosszabb nem lehetett. A hochembergi kardnak pengéje 4 milliméter vastag a markolatnál, a mienk pedig tíz mm. A hochembergi kard markolatrának feje a gömb alakot közelíti meg és szövettel van bevonva. A gávainak a feje egy hengerded vasból készült gyűrű vagy karika, és szintén szövettel volt körülgöngyölve, olyannal, mint a halom aljában talált, a hallstadtiakhoz hasonló, bronzból készült boka perecz. Mindkettőnél azonban a penge kétélű. A keresztvas, és a tulajdonképeni markolat azonban csaknem azonos. Távol áll tőlem az, hogy a laikus nézetemet a Dr. Hampel József úré fölé akarnám helyezni, csak a figyelmet óhajtom a felsorolt körülményekre terelni. Nincs kizárva, hogy a sok kifosztott szabolcsi halmok egyikében bővebb aratásunk lesz, mely ezen ős történelmünkre nézve igen fontos kérdésnek tisztázásához némely adatot fog szolgáltatni. A Szentesen talált kardot, mely a gávainak analogja, még eddig nem ösmerem. Dr. Hampel József úr maga is azt mondja, hogy e kérdés további analogiák felszínre kerüléséig függőben marad. Nyiregyháza, 1898. deczember 16-án. Dr. Jósa András