Még valami a gávai ásatásról. Nyíregyháza, 1898. dec. 16. 2. lap Jóba-nyomda. Kny. (Jósa 213)

Irat címe
Még valami a gávai ásatásról. Nyíregyháza, 1898. dec. 16. 2. lap Jóba-nyomda. Kny. (Jósa 213)
Leltári szám
213
Írás

Jósa 213. (Még valami a gávai ásatásról. Nyíregyháza, 1898. dec. 16. 2. lap Jóba-nyomda. Kny.) Még valami a gávai ásatásról Megjelent: Nyíregyháza 1898. deczember 16-án. Jóba nyomda, 2 oldal A gávai Katóhalomban talált kard szakkörökben nagy érdeklődést keltett. Dr Hampel muzeum igazgatóőr a legérdekesebb kardok egyikének tartja, melyek eddig napfényre kerültek, és sokkal többet érne ezen kard korának meghatározása, mint minden hallstadti kard, melyek a Krisztus előtti évezred első feléből származnak. Azon óhaját fejezi ki, hogy bár több ilyen kard kerülne elé, és akkor egy kérdés, mely most még nincs teljesen tisztázva, világosabban állana előttünk, t. i. a középkori kard formának keletkezése. ⸻ Nem mondja, hogy a középkor keltezését mettől számitja; a népvándorlás kezdetétől 375, a nyugat-római birodalom bukásától 476, Theoderich keleti góth királynak halálától 526 vagy Nagy Károly császár trónra lépésétől 768, mint azt külömböző történeti irók számitják? Semmi esetre nem tartja hallstadt korinak, a mely átmenetet képez a bronz korból a vas korszakba. Azt hiszi, hogy a kard 70⸻80 ctm. lehetett és igy sok hiányzik belőle. Mikor a kardot meglelték és feszegetéssel összetörték, én és Inczédy Lajos a domb aljából felszaladtunk, és határozottan állitjuk, hogy a kard bár már összetöredezve, de széthányva nem volt és eredeti fekvésében találtuk. A töredékeket összerakva, a kardnak pengéje csak 38 czentiméter volt, és feltéve, meg nem engedve, hogy 12 czentiméter hosszuság apró törmelékre zúzódott, akkor sem lehetett a penge 50 czentiméternél hosszabb. A felső Styriában Hochenbergben talált kard, melyet dr. Hampel a gávai kard analogjának tart, a mi kardunktól a penge rövidségén kivül még abban is külömbözik, hogy a hochenbergi kardnak hosszát nem tudjuk, mert hegye hiányzik, de pengéjének hossza igy is 68 czentiméter, mig a mienké nagyot mondva 50 czentiméternél hosszabb nem lehetett. A hochenbergi kardnak pengéje 4 milliméter vastag a markolatnál, a mienk pedig tiz mm. A hochenbergi kard markolatának feje a gömbalakot közeliti meg és szövettel volt bevonva. A gávainak feje egy hengerded vasból készült gyűrű vagy karika, és szintén szövettel volt körülgöngyölve, olyannal, mint a halom aljában talált, a hallstadtiakhoz hasonló, bronzból készült boka perecz. Mindkettőnél azomban a penge kétélü. A keresztvas, és a tulajdonképeni markolat azomban csaknem azonos. Távol áll tőlem az, hogy laikus nézetemet a dr. Hampel József uré fölé akarnám helyezni, csak a figyelmet óhajtottam a felsorolt körülményekre terelni. Nincs kizárva, hogy a sok kifosztott szabolcsi halmok egyikében bővebb aratásunk lesz, mely ezen ős történelmünkre nézve igen fontos kérdésnek tisztázásához némely adatot fog szolgáltatni. A Szentesen talált kardot, mely a gávainak analogja, még eddig nem ösmerem. Dr. Hampel József ur maga is azt mondja, hogy ezen kérdés további analógiák felszinre kerüléséig függőben marad. Nyiregyháza, 1898. deczember 36-án. Dr. Jósa András. Jóba Elek Nyiregyházán. 719.⸻1898.