Könyvtár

Könyvtár

Jósa András könyvforgató ember volt. Tudósként és a magánéletben is. Ez egyrészt emberi habitusából fakadt, hiszen nyitott, kíváncsi természetű, önmagát mindig fejlesztő tudós ember volt. Ahogyan fogalmazott:

A világegyetem azon elenyésző parányi kis porszemének felületét, a melyet földgömbnek nevezünk és a melynek én is egyik parazitája vagyok, mindég szerettem volna ösmerni, még mielőtt Gábriel arkangyal trombitája összerakandott volna, hogy az utolsó ítélet alkalmával mai épségemben jelenhessek meg a legfőbb birónak itélőszéke előtt.

Hivatása, az orvostudomány, illetve hobbija, a „régészeti sport” iránti elkötelezettsége révén a könyv a tudás, az új ismeretek forrását jelentette számára. Ennek az elemi szükségletnek lett az eredménye saját könyvgyűjteménye, ez volt a motorja annak, hogy a múzeum könyvtárát létrehozza, és ez késztette arra, hogy a végsőkig támogassa egy kultúrpalota felépítését Nyíregyházán.

Szerző neve, cím Teljes szövegű elérés linkje
Forster Gyula: Törvényjavaslat az ingó emlékek védelme iránt. Franklin Nyomda, Budapest 1911.
Duray Kálmán: A váci céhek. Váci Múzeum Egyesület, Vác 1912.
Farkasfalvi Imre: A váci országgyűlés története. Váci Múzeum Egyesület, Vác 1911.
Utasítás a népkönyvtárak szervezésére. Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanács, Budapest 1902.
Pethő Gergely: Rövid magyar krónika. Akademiai bötükkel, Cassa 1729.
Fraknói Vilmos: Pecchinoli Angelo pápai legátus Mátyás udvaránál, 1488- 1490. Athenaeum, Budapest 1898.
Fraknói Vilmos: Mátyás király mint levélíró. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1895.
Széchenyi Béla: Amerikai utam. Kivonatok 1862-ki naplómból. Emich Gusztáv, Pest 1863.
Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban. Különlenyomat a Budapest Régiségei VIII. kötetéből. A székes főváros kiadása, Budapest 1904.
Inczédy Lajos: Az alkotmányvédelem Szabolcs vármegyében 1905-1906. Jóba Elek, Nyíregyháza 1907.