A sokoldalú Jósa Andrást majd mindenki olyannak mondja, amilyennek maga akarja látni.(Kiss Lajos)
Jósa jelleme messze nem illeszkedett a köztudatban élő tudós doktor úr száraz, szigorú képéhez. Nagykállói lakosként színjátszó csoportot szervezett. Ő maga, olykor idősebb leányaival rendszeresen szerepelt. Emellett fúrt-faragott, unokáit bűvésztrükökkel, papírsárkány készítéssel szórakoztatta. Egyszer fejébe vette, hogy hegedűt készít, s nem volt rest felkeresni egy bécsi udvari mestert, hogy eltanulja tőle az esztergályozás finomabb fogásait.
Írásaiban gyakran emlegette németországi tapasztalatait, javasolta szervezzenek nálunk is a téli időkre játékkészítő műhelyeket fafaragó kedvű parasztoknak. Ő maga jó példát mutatott, mivel a családi játékok egy részét maga csinálta, a gyerekeit szellemes, fából készített szerkezetekkel látta el. Az egyik legkedveltebb volt a behelyezett képeket panorámaszerűen bemutató doboz. Újítóként lépett fel az orvosi műszerek terén is: eddig ismeretlen eszközöket talált ki, főként a sebészkedéshez. (Jósa Jolán)
Annál nagyobb és látványosabb a rendelő. Látatlanból is kitalálunk annyit, hogy a szigorú rend sehogysem áll összhangban Jósa nyugtalan természetével, de arra ingyen sem gondoltunk volna, hogy gyalupadot, esztergapadot, enyves lábast, firniszes üveget, asztalos és esztergályos szerszámokat egész szekrényekkel, a falon többrendbeli fűrészt, fúrót, csavarokat és ki tudja azt hirtelen elszámlálni, miféle furcsa eszközöket látunk. Még orgona is készül itt. Az ablaknál emelvényen a górcső, messzelátónak gondolja az avatatlan. Az íróasztal tele orvosságos üvegekkel, meg könyvekkel, mely utóbbiból olyan sok van, hogy a szoba egyik hosszabb oldalát megtölti a pádimentumtól a plafonig. A sarokban meg fényképező készülék, ami akkor egymaga is látványosságszámba ment. Nem lehet csodálni, ha a belépő beteg meglepődve húzódott vissza, mondván: „tán nem is jó helyen járok: a doktor urat keresem.” (Kiss Lajos)
Elveszett ránézve az idő, mikor nem dolgozhat. Nem nézi, érdemes-e, mi lesz az eredmény, hanem csinálja. Azt az elvet vallotta: jobb hiába dolgozni, mint hiába heverni. Barátai egyszer Garasos Kis Tükör c. díszművel lepték meg Andrásnapi vásárfiaként, mint írva vagyon, vagyis hogy nevenapjára. Ez a humoros könyv Jósát mutatja be írásban és képben, mi minden ezermesterséget folytatott ráérő idejében Kondor vár ura. Kendertermeléssel foglalkozott egyszersmind kendertörő-gépet tervezett, aztán tégla-kályhát rakott, majd mint pyrotechnikust látjuk, most napórát csinált, majd kisbőgőn játszik, egyszer nyírivinkóból champagnert készít, másszor csolnakázik, mint tourista bejárja Máramarost és Erdélyt, aztán pipaszárnak való meggyfát termel, orgonasípokat csinál, esztergál, kertészkedik, cognacgyárat állít, vízszintes kerékkel forgó szélmalmot tervez, szappant főz, champignon gombát tenyészt a pincében, fotografál stb. Mindezek a dolgai, ha itt ki is vannak figurázva, valójában komoly dolgok voltak, új s eredeti gondolatok, melyeket értékesíteni lehetne ma is. (Kiss Lajos)
Nagy kár, hogy a Garasos Kis Tükörnek időközben lába kelt…
