Jósa 176a. Adatok a Szabolcsmegyei őshalmokról. (Nyirvidék, XVIII. évf. 25. sz., 1897. junius 20.) ADATOK A SZABOLCSMEGYEI ŐSHALMOKRÓL Szabolcsvármegyében - mint hazánk más részeiben is - számos a síkságból hirtelen kiemelkedő halmok vannak szétszórva, melyeket még néhány évtized előtt dr. Szabó József európai hírű geologusunk földtani képződéseknek tartott. Az azóta eszközölt ásatások azonban kétségtelenné tették, hogy azok nem egyebek óriási sírhalmoknál, melyek körül azonban sáncz, árok nem vonul, hanem a környezet felszínét mintegy lehámozva kosarakban, vagy talán paizsokon hordták össze a nagy halott emlékét megörökítendő. Egyetlen egy halom van a vármegyében, melyet több méter mélységű árok körít, és a mely árokból kikerült földtömeg részint kifelé hányatott, részint a mintegy 20 lépés átmérőjű, középen meghagyott szigetre halmoztatott fel. Ezen “Gara halom” Karász községben Okolicsányi Menyhért úr birtokán fekszik és általa 1895. évben részben megásatott. Lócsontokon kívül papír vékonyságú egy cm. széles, sok darabra tört, összesen 15 centiméter hosszú díszítés nélküli rossz ezüstből készült lemez, - valószínüleg karperecnek maradványai - átlyuggatott három szögű lemezkék, két kengyelnek töredékei, egy balta töredék, és két kis ezüst szíjdíszítés került napfényre. Az utóbbiak és a kengyelek jellegzetes honfoglalási korból származóknak bizonyultak. Ember csontok nem találtattak. Miután pedig nincs példa arra, hogy csupán egy lónak emlékére emeltek volna ilyen óriási munkába került halmot, valószínű, hogy az emberi csontváz a kutatás elől megmenekült. A vármegyében lévő halmokat eddig még nem számlálták meg, de hozzávetőlegesen ötvenre becsülöm. Egyenkint szétszórva is fordulnak elő, de két - keletről nyugotra vonuló - sorozatot meg lehet állapítani. Egyik - 14 halomból álló - csoport K.-Semjéntől a Nagy Kálló kötelékéhez tartozó Császár-szállásig vonul, kisebb-nagyobb távolságban egymástól, és többnyire 4-7 méter magasak. Nevüket többnyire elvesztették. A semjéni határban lévő három halomnak nevei: kincses, lyukas, szerencsehalom. Kétségtelen, hogy csak későbbi elnevezések. A kállói illetőleg a császárszállási területen van a Nagy-Korhány, melynek ásatását f. hó 15-én fejeztük be, Nyíri Ferenc úr tanyájának belterületén közvetlen egymás mellett mintegy 4 méter magas három halom, mely Hármas halomnak neveztetik. Ezektől délre 500 lépés távolságban egy névtelen halom, melyet 1894-ben ásattam meg. A Hármas halom és a Nagy-Korhány között a vasút mentén két névtelen halom, a Császár-Szállás vasuti állomás közelében két névtelen, és egy K...a halom, valószínüleg a Dél-oroszországban ezrével található Kurgán halom nevének elferdítése, és ezen állomástól két kilométer távolságban levő - igen nagy - Bene halom. Egy másik mintegy húsz halomból álló sorozat Halásztól Ibrány, Buj, Berczel, Gáva, Szabolcs, Tímár, Rakamaz, Nagyfalu, T.-Eszlár, Tisza-Lök községek határain Büd-SzentMihályig van szétszórva. Névről a következőket ösmerem: Bálvány-hegy, Fekete-Halom, Szöllős, Kató, Dinnyés, Két-őr, Cseh, Kálvária, Poty, Égető, Nagy- és Kis-Bashalom, Kuzsér, Gyémánt halom. A többi soknak neveit nem ösmerem. A gyulaji határban egymástól messze szétszórva mintegy 7 halom, a geszterédi határban pedig mintegy 9 halom külön csoportokat képeznek, mely utóbbiak közül hat egymás mellett ív alakban elhelyezett Kunhalmokat 1868. és 69-ben báró Vécsey József úr jelenlétemben és későbben Rómer Flóris úr jelenlétében ásatott meg. Ezen ásatások eredménye az Archaeologiai Értesítő I-ső évfolyamában lett közölve.
Irat címe
Adatok a Szabolcsmegyei őshalmokról. (Nyirvidék, XVIII. évf. 25. sz., 1897. junius 20.) (Jósa 176a.)
Leltári szám
176a
Írás