A történeti formaelemeket szabadon kezelő későeklektikus építészet egyik jelentékeny képviselője. Mint kőműveslegény kezdte pályáját, majd Berlinben elvégezte a Schinkel-féle Bauakademie-t (1874). Egy olaszországi tanulmányútról hazatérve műegyetemi asszisztens lett (1881). Országos sikert aratott az ezeréves kiállítás történelmi főcsoportjának épülete, melyben a legismertebb magyar műemlékeket kapcsolta össze festői épületcsoportba (ma Mezőgazdasági Múzeum). Számos vidéki középületet, iskolát épített. Az ő tervei alapján épült a később lebontott brassói ref. templom, a segesvári, kolozsvári megyeháza stb. Jellegzetes alkotásai: a budapesti Tőzsdeépület (1902-5); a Nemzeti Bank épülete a Szabadság téren (1902-5); az asszír-szecessziós Anker-udvar a Deák téren (1909-10). [Művészeti Lex. I. 47.] több épületet is tervezett a századfordulón virágkorát élő Nyíregyházának, így 1892-ben az evangélikus elemi iskolát és a megyeházát, 1894-ben a színházat, végül 1895-ben a Korona Szálló épületét.
A képeslapon a Korona Szálló 1900-ban (Jósa András Múzeum Tört.Dok. gyűjtemény 69.96.3.)
