Középiskoláit Rozsnyón végezte, majd Egerben bölcseleti és hittudományi tanulmányokat folytatott. 1861-ben pappá szentelték. Hevsre nevezték ki káplánnak, majd Egerben lett hitoktató. Rómában a San Apollinare főiskolán régészetet is tanult. 1879-ben doktorált kánonjogból. Hazatérve az Angolkisasszonyok Egri Intézetében helyezkedett el. Az Egri Főszékesegyház sekrestyeigazgatója, egyúttal 1884-től az egri líceum és az elemi iskola hitoktatója és 1888-tól főszékesegyházi gyóntató. 1905-től az egri főkáptalan hiteleshelyi levéltárának jegyzője. 1909-ben az egész gyűjteményét az Egri Érseki Líceum Múzeumának ajándékozta, ahol 1921-től múzeumőr lett.
A honfoglalás ezredik évfordulóján a kereskedelemügyi miniszter Szabolcs várának kutatásával Jósa Andrást és Bartalos Gyula c. egri kanonokot bízta meg. Munkatársát Jósa András végtelenül becsülte.
Aki nem erre a világra való krisztusi jóságával örök emléket állított önmagának mindenki előtt, aki csak ismerte. Az egri lyceum teremszerű két szobájába, kolostori életbe rejtette nagy tudását és lelkének kincseit. Szobáit régészeti gyűjteménye foglalta le. Kis konyháját a hatalmas falak ajtóközébe rendezte be, senkinek terhére nem esvén. Valahol a magasságban, Isten közelében szerénykedhetik, amilyen szerényen élt nagy lelki magasságban e földi életben is. (Jósa Jolán)
