A Bessenyei szobor. Nyirvidék, XIX. évf. 30. szám 1898. julius 24. 3. lap (Jósa 201)

Irat címe
A Bessenyei szobor. Nyirvidék, XIX. évf. 30. szám 1898. julius 24. 3. lap (Jósa 201)
Leltári szám
201
Írás

Jósa 201. A Bessenyei szobor. Nyirvidék, XIX. évf. 30. szám 1898. julius 24. 3. lap A Bessenyei szobor. A Bessenyei szobornak 3 méter magas mintája teljesen elkészült és folyó hó 19-én a bíráló bizottságnak tagjai egyhangúlag dicsérőleg nyilatkoztak felőle, csupán Lotz Károly festőművészünk, Strobb és Fadrusz nagyhírű szobrászaink tettek — a kaczagány testhez állóságára vonatkozó csekélyebb jelentőségű észrevételt, amelyek szerint a módosítások azóta már meg is történtek. A, szobor tehát mely érczben örökíti meg a bölcsész-költőnek a vármegye kegyeletének, és Kallós Ede szobrásznak emlékét, az érczbe öntés stádiumába került, és valószínűleg az októberi megyei közgyűlés alkalmakor lesz leleplezve. Eddig teljesen meg vagyok elégedve; de sehogysem tudok beletörődni abba, hogy ezen igazán szép emlékszobor a vármegyeház előtt levő parkocskának egyik félre eső helyén legyen eldugva, hol azt a pár lépésnyi távolságban levő fák teljesen megfojtják, a hol azt a parkocskát köritő utakról, a fáktól egy, legfeljebb két év múlva senki meg nem láthatja, és csak is azon esetben, ha a szoborra a parkban sétálva véletlenül reá bukkan. Akkor is csak közvetlen közelből szemlélhető, és nem fogja azon benyomást tenni, melyet vármegyénknek egyik kimagasló alakja megkövetel. Ha a világ elől elbujdosott Bessenyeit bujdostatni akarjuk helyezzük el szobrát a Bujdosón, ha pedig nem, akkor tegyük emlékét olyan helyre hol minden Szabolcsi embert példájának követésére buzdíthat. Ki kell huznunk magasztos alakját a sutból és a vármegyeház főkapujával szemben, a székház felé arczczal helyezni, melynek dicsőségében fényes szerepe volt. Tudtommal a szobornak ezen tulszerény elhelyezését az alkotó művész azért ajánlotta, mert külföldön a kisebbszabásu emlékszobrokat ilyen félreeső helyeken szokták elhelyezni, a mi a szobrászművész szerénységének bizonyítéka, de ezen szerénységben nézetem szerint a vármegye közönsége nem osztozhatik. Kimagasló alakjainkat, kimagasló, vagy ha ilyen nincs, legalább is feltűnő helyre kell tennünk. Szabolcsmegye eddigelé csak ezen egy szoborral büszkélkedik, és csak akkor szorítsuk Bessenyeit a mostani, a szónak legszorosabban vett értelmében háttérbe, ha nagyobb, hasonnemü emlékekben fogunk bővelkedni. Kivánatos, hogy a szobor elhelyezésének megállapítására, a szerénységnek befolyása alatt álló szoborművésznek mellőzésével, a szobor-bizottság csupán ezen kérdésnek eldöntésére összehivassék. Épen mostan értesülök arról, hogy Nyíregyházának mérvadó egyéniségei, tekintve azt, hogy a Bessenyei szobor a városnak kiváló díszére válik, az ékalaku parkocskát díszes négyszögü parkká akarják kibővíteni, annál is inkább, mert ezzel a bodnár, asztalos és csizmadia iparosok kárt nem szenvedhetnek, minthogy ezek ugyanezen a téren a forgalomnak akadálya nélkül elhelyezhetők. Dr. Jósa András.