Demecser község kötelékéhez tartozó Borzsova puszta Dinnyés dűlő
1901 Martius 1én
ifj Elek László urtól
Borzsovai őstelepről. Nyíregyháza, 1907 jan. 9. (litografált kézirat, rajzokkal, 3 lap)
Demecser község kötelékéhez tartozó Borzsova puszta Dinnyés dűlő
1901 Martius 1én
ifj Elek László urtól
Borzsovai őstelepről
A szabolcsvármegyei Demecser község kötelékéhez tartozó Borzsova pusztán, a mely valamikor egy vármegyének volt székhelye, nem pedig a beregmegyei Borzsova, a Dinnyéshegynek nevezett dülön, a környezetből tiz meternyire is kiemelkedő, mintegy 100 holdnyi sárga homok területből, ifj: Elek László földbirtokos barátom 1901 évnek koratavaszán, szőllőtelepítés czéljából 30 katasztrális holdat rigolíroztatott.
Ezen alkalommal egymástól mintegy 200 lépésnyi távolságban és mintegy egy-egy vékásnyi területen találták azon nyílván bronzkorszakból származó – kivétel nélkül Jósa 452a nem korongon készült edényeket, melyeknek nagyság és alak tekintetében teljesen hű rajzát ide mellékelem. Árnyalni azonban nem tudván, kérem azt a rajzokra felképzelni.
Az edényeknek legtöbbje égett embercsontokat tartalmazott. Ércztárgyak azonban sem az edényekben, sem közelükben nem találtattak, de eddig másutt sem a Nyirben, daczára annak, hogy a területhez arányítva, eddig a Nyírt ösemrjük bronztárgyak egyik leggazdagabb lelőhelyének.
Nemcsak úgy látszik, hanem az úgy is van, hogy azon időben a Nyírben ép tetemeket nem temettek el, hanem a hullákat elégették, és eleget véltek tenni a kegyeletnek, ha az égett csontoknak csak igen kis részét tették kávés findzsányi vagy igen nagy edényeknek legaljára, a nélkül, hogy az elhaltnak bronzfegyvereit, vagy dísztárgyait is mellékelték volna.
Negyven évi szorgoskodás ideje alatt csak a Liptay Béla tulajdonát képező egyik gyulaházai öt meter magas őshalomnak ezen mélységben levő alján találtam egy ember égetett csontjainak egy rakásra helyezett csekély maradványai fölé rakott – két fülecskével ellátott köpűs baltát, melyekhez hasonló díszítésűek eddig csak Máramarosból és Erdélyből kerültek, tehát nyilván keleti származásuak, egy harczi csákányt, a mely három eszköznek nyelét kétségtelenül a temetés alkalmával törték le, mert a fanyélnek köpübe tartozó része ma ia teljesen ép; a letört nyeleket pedig a temetéskor elhajították.
A kis csontrakáson találtunk még két külömböző alaku két nagy tőrt is, melyeknek a kettétört állapotban tétetett a sírba, mert teljesen összeillő helyzetben, nem pedig egymástól távol találtuk darabjaikat.
Az egyiknek markolata mindkét lapján tükörfényes domboruan munkált csonttal volt borítva, a mely azonban közvetlen a kiemelés után a legfigyelmesebb gondozásnak daczára porrá hullott. A csont borítékot szögekkel odarakott bronzlemezkék díszítették. – Találtunk még egy nagy gömbös fejű bronztűt is, a melynek nyaka alatt körben helyezett kisborsónyi négy gömb képezte a díszítést.
A tünek alsó végét a temetéskor törték le, és hajlították el. A megmaradt rész horogalakúlag van görbítve. – A csontrakáson még egy kis – másfél centimeter átmérőjű, kifli alaku nyitott végű – színarany fülbevalót és egy kendermagnyi színarany gyöngy is akadt, a mely utóbbi tárgy elveszett. – A csonthalmaz felett két – a sírba dobott és sokdarabra törött edénykének darabját is leltük, melyek közül egyik krétabetétes volt, a milyen nálunk eddig csak a nálunk egyedűl ösmert berkeszi és egyeki bronzkorszaki temetkezési helyekből ösmerünk. A Nyírben Lehoczky Tivadar talált Egyeken nyolcz tetemsírt, melyeket bronzkorszakiaknak tart.
A borzsovai szőllőtelepen egymástól több száz lépésnyire egy-egy magános honfoglalás kori sírra is akadtak, a melyekből Elek László szívességéből egy-egy jellegzetes kardon kívül muzeumunkba egyéb nem került, pedig nem valószínű, hogy ottan dísztárgyak is ne találtattak volna, csakhogy ezek a parasztmunkások figyelmét kikerülték. – Valószínű, hogy a 25. 26. 27. számu edények ezen honfoglaláskori sírokból származnak.
Az első számu edénynek díszítése pedig csaknem azonos egy egyeki bronzkorszaki edénynek díszítésével melyet multkori közleményemben 18 szám alatt vázoltam.
Nyíregyháza 1907 Jan 9én
Dr Jósa András
Borzsovai őstelep
(utólag ceruzával ráírva: 1901)
Borzsova puszta Dinnyés dűlő. ifj. Elek László urtól 1901 Mart 1én
Iső tábla
1)
RAJZ
10.5 ctm
19.5 ctm magas
Öblének átmérője 16 ctm
2)
RAJZ
9 ctm
9.5 ctm magas
hasátmérő 9 ctm
Homorú talpa 4.5 ctm
Hasán hornyolatokkal díszítve világos tégla-vörös
3)
RAJZ
12 ctm
füllel 10.5 ctm magas
9.5 ctm magas
4 ctm
Három részarányosan elhelyezett magasan kiálló függélyes taréj élén sűrűn, harántul mélyen reczézve
4)
RAJZ
12.4 ctm átm
9 ctm magas
öblének átmérője 9 ctm
barnaszínű
Az öt részarányosan elhelyezett, magasan kiálló egyik taréjnak helyét egy letört fül foglalta el. Az öt csoport függélyes hornyolatnak száma a fültől jobbra 11, 19, 12, 14, 11,. Füle a perem fölé magasra nyulhatott.
5)
RAJZ
11 ctm
10 ctm magas
öble 13 ctm
4 ctm
A sűrű függélyes hornyolatok közül 3 részarányosan elhelyezett nagyobb taréj magaslik ki. - Két ilyen taréj között van a fül, melynek alsó vége alatt három párhuzamos hornyolat képezi a díszítést. A hornyolatok száma a fül, illetve a taréjok között 9, 18, 21, 8. - A talp körül három párhuzamos félkörű hornyolat képezi a díszítést. Öble a füllel átellenes oldalon töredezett, Halvány tégla színű.
6)
RAJZ
9.5 ctm
9.5 ctm magas
Öblének átmérője 12 ctm
Durván készült, szennyes barna; pereme töredezett; hasát 40 függélyes sekély hornyolat veszi körül. Füle letörve. Alja csaknem gömbölyű.
IIik tábla
7)
RAJZ
8 ctm
7.5 ctm magas
Öble 9.5 ctm
Durván készült szennyes barna. A fül és a függélyesen részarányosan elhelyezett három magasabban kiemelkedő taréjok között sűrű hornyolatok, a fültől jobbra szamítva 10. 15. 14. 9. Feneke csaknem gömbölyű. Itten töredezett.
8)
RAJZ
10.5 ctm
RAJZ
9.5 ctm magas
Hasátmérő 11.5 ctm
4.2 ctm
A fül és a taréjok ormukon pontokkal díszítve és úgy elhelyezve mint a 7 szamu. Az ezek közé függélyesen elhelyezett függélyes hornyolatok száma a fültől jobbra számlálva. 10, 16, 17, 9. Talpa majdnem gömbölyű, de megáll.
9)
RAJZ
9.5 ctm
8.5 ctm magas
Hasátmérő 10.5 ctm.
5.5 ctm
Sárgásbarna. Fülének felső része 3 sekély függélyes hornyolattal. Hasa több helyen alig észrevehető, valamint hasa is 96 ilyen hornyolattal díszítve. Feneke kitörve. Peremének ¼ része letörv.
10)
RAJZ
7.5 ctm
7 ctm magas
Hasátmérő 9 ctm
3 ctm
Nyaka körül 2, talpa körül 3 hornyolattal. Hasa körül pedig 66 függélyes. Letört füle alatt 3 félkörű hornyolat. Oldalának kis része kit9rve. Világosbarna.
11)
RAJZ
8 ctm
Hasátmérő 9 ctm
Halvány téglavörös. Éles hasa felett 3 csoportban 6, 6, 5, lencse mekkoraságu behorpadásokkal díszítve.
12)
RAJZ
6.5 ctm
Öble 7.5 ctm
3 ctm
Feneke csaknem gömbölyű. 3 csoportban kerülék alaku benyomatokkal.
13)
RAJZ
6.5 ctm
5.5 ctm magas
Öble 8.5 ctm
Halvány téglaszínű. Hasán alig kidomborodü 3 csücsök, részarányosan elhelyezve.
14)
RAJZ
6.5 ctm
5.2 ctm
2 ctm
Mint a 13 szám
15)
RAJZ
7 ctm
5 ctm magas
Díszítés nélkül. Barna. Feneke gömbölyű
16)
RAJZ
6.5 ctm
5 ctm
Öble 7 ctm átmérőjű
Szennyes barna; díszítés nélkül. Alja gömbölyű
17)
RAJZ
6.8 ctm
5 ctm
hasátm. 8 ctm
Halvány veres, durva, díszítés nélkül, alja gömbölyű
18)
RAJZ
6.2 ctm
5 ctm magas
Hasátm 7 ctm
Barna, hasán részutos hornyolatok nyomaival
19)
RAJZ
6 ctm
5 ctm
öble 6 ctm
Durva, halvány tégla színű díszítés nélkül
IIIik tábla
20)
RAJZ
10 ctm
9 ctm magas
Vörhenyes barna. Nyaka a hastól élesen határolva. Egyik oldalon alig kiemelkedő csücsökkel. Alja csaknem gömbölyű.
21)
RAJZ
9.7 ctm
9 ctm magas
Öble 11.2 ctm. Talpa 4 ctm
Vörhenyes barna, díszítés nélkül
22)
RAJZ
6 ctm
5 ctm
Öble 6.8 ctm
Barna. Eléggé éles hasu. Pereme és gömbölyű alja csorba.
23)
RAJZ
7.2 ctm
4 ctm
Öble 8 ctm. Sötétbarna. Kétdarabra törve. Pereme töredezett. Díszítés nélkül.
24)
RAJZ
6.3 ctm
4 ctm
Öble 7.2 ctm
Barna díszítés nélkül
25)
RAJZ
16.8 ctm
20.5 ctm magas
9.5 ctm
Öble 19 ctm. Téglavörös
26)
RAJZ
14.4 ctm
22.5 ctm magas
9 ctm
Öble 17 ctm. Téglavörös díszítés nélkül
27)
RAJZ
11.6 ctm
16.5 magas
Öble 4.5 ctm
9.3 ctm
28)
RAJZ
6 ctm magas
töredék
29)
RAJZ
Egy bronzkorszaki igen nagy fényezett fekete edénynek kis töredéke. A csücsök felett szabálytalan félkörű hornyolatokkal.
