Inczédy Lajosnak (Nyirvidék, XXXI. évf., 36. sz., 1910. szept. 18., 3.
Inczédy Lajosnak.
Kedves Szerkesztő Barátom !
A muzeumok és könyvtárak főfelügyelősége Dr. Posta Bélának a kolozsvári régészeti muzeum igazgatójának, egyetemi tanárnak és Mihalik Józsefnek a főfelügyelőség előadó főtitkárának ajánlatára a „Szabolcsvármegyei muzeum” mintegy 7000 darabból álló — főképpen ősrégészeti — tárgyainak leltározása és korszakonkinti rendezésére aranyosrákosi Létay Balázst, a kolozsvári muzeum segéd archeológusát küldötte ki támogatásomra, mert magas korom és látóképességemnek tetemes fogyatkozása miatt bugafővel erre képtelen leltem volna.
Létay hét hét alatt nem tekintve hivatalos órára, vasárnapra, ünnepnapra, kora reggeltől kezdve besötétedésig dolgozott. Nemcsak leltározott és korszakonkint rendezett, de sepregetett, porolt is, mert hát a muzeumnak külön szolgája nincs. A megyei hajdúk pedig tényleg ugy el vannak foglalva, hogy a megbízható Gyuri hajdú csakis néha kukkanhat be a muzeumba.
Főképen a szolgahiány volt oka annak, hogy muzeumunk meghatározott időben nem állott nyitva a nagyközönségnek részére, mert hát nemcsak az alispántól, de még tőlem sem lehet kívánni mint öreg honvédtől (pedig az vagyok) azt, hogy árgus szemmel vigyázzunk arra, hogy valahogy hiba ne essék a látogatások alatt.
A vármegye alispánja, a ki melegen érdeklődik muzeumunk közművelődési feladatának érvényesítése iránt, a jövő évi költségvetési előirányzatba önként felvette egy muzeumi megbízható és értelmes szolgai állásnak rendszeresítését, tudván azt, hogy közös lónak túrós a háta.
Addig a muzeum éppen ugy eldugva marad, mint eddig volt.
A miniszter fogja eldönteni, hogy széna-e, vagy szalma?
Hogy én bakternek be nem állok, az kétszer kettő négy.
A Te szerkesztésed alatt már 31 év óta megjelenő „Nyirvidék” mindég nyitva állott muzeumunk fejlődésének érdekében. Kiadó tulajdonossá a Jóba cég pedig az ügy iránti vonzalornból díjtalanul adja a nyomtatványokat, akár csak egy, akár száz példányban kérem is azokat.
Nehogy a muzeumunkat látogató közönség csak nézzen, de ne lásson és távozásakor csupán azt mondhassa, hogy sok ócska cserépedenyeket, ilyeneknek töredékeit, ócska rezeket, rozsdás vasakat láttam és egyéb limlomokat láttam, a külömböző korszakokból származó tárgyakat rejtő szekrények fölébe mogyoróhéjba szorított tájékoztató ösmertetéseket nyomatott ki.
Eddig a kőkorszakról egy, a rézkorszakról egy, a bronzkorszakról három, az u. n. La Téne korszakról egy tábla van kibiggyesztve a nyiri régészeti viszonyok, szerint.
Ha ezeket közérdeküeknek tartanád, légy szives azokat egymásutáni sorrendben lapodban közzé tenni. (A legközelebbi számban teljes készséggel a szerk.)
Nyíregyháza, 1910. szept. 16-án.
Tisztelő öreg barátod
Jósa András.
