Őstelep (terramare) a Rétközön. (Nyirvidék, XXX. évf. 39. szám, 1909. szeptember 26-án, 4. l.)
Jósa 516.
Őstelep (terramare) a Rétközön. (Nyirvidék, XXX. évf. 39. szám, 1909. szeptember 26-án, 4. l.)
ŐSTELEP (TERRAMARE) A RÉTKÖZÖN.
A Tisza szabályozás előtt a mintegy 60 holdnyi “Telekdomb” a 100.000 holdnál is nagyobb területű Rétköznek nevezett nádasnak, síkvíznek, lápnak, mocsárnak, soha víznemjárta elmosódott széllel 2-3 méternyire kiemelkedő televényes homokos agyag szigetét képezte. Az egész területen a felülethez közel, de sok helyen egy méternyi mélységben is igen sok cseréptöredéket találni, melyek kőkorszak, bronzkorszak legtöbbnyire La Tene korra vallanak. Itt-ott hullámos fésű-díszítésű edénytöredékek, amilyeneket honfoglaló őseink itten lakó szlávoktól vásároltak, csak itt-ott fordulnak elő. 1909. szeptember 13-án ifj. Kállay András ny. főispán barátomnak (aki muzeumunkat mindég bőkezűen pártolta) nyomdokait követve 18 napszámost állított elő, akikkel reggeltől-estig számos (az eleven földig hatoló) kutató árkokat húzattunk a nagy területnek különboző pontjain. Egy parányi gyermekjátékul szolgáló tányérkán kívül egyéb ép tárgyat nem találtunk. Díszítés nélküli cseréptöredéket egy ládával hoztam haza, de olyan cseréptöredék rakásra, melyből egy ép edényt lehetne összeállítani, nem leltünk. Több helyen 2-3 ujjnyi vastag égetett agyagdarabokat találtunk, melyek a rajtuk látható lenyomatokból következtetve a sövényből font, agyaggal kívül-belül betapasztott, szétrombolt kunyhónak maradványai lehettek, de amelyeknek alapját és alakját az égetett agyag törmlékekből meg nem állapíthattuk; szétmállott kúpalakú felűl átlyukasztott tűzkutyának sok málladékát leltük. Körülbelül 1 méter mélységben, több helyen, felül síma, pár ujjnyi vastag égetett földrétegre is akadtunk, mely éles határ nélkül ment át az alatta levő felébe. Ezen tüzelő helyeknek körvonalát nem tudtuk megállapítani, mert ezek is fel voltak dúlva, valószínüleg valamely ellenség által, mely a kunyhókat is elpusztította. Különös dolog, hogy szenet is csak egy helyen, kis darabkát leltünk. Valószínű, hogy nem fával, hanem vizi növényekkel tüzeltek, melyeknek hamuja a földdel elvegyült. Itt-ott ökölnyi kisebb alaktalan trachyt és kereszturi rhyolith kődarabokat találtunk. Hogy mire kellett ez az ittlakóknak, elgondolni nem tudom. Egy kővésőnek csaknem alaktalanná vált töredékénél, egy fenőkőnél egyéb kőeszközt nem leltünk, még csak obszidián szilánkokat sem, amelyek pedig a Nyirben elég gyakoriak. Egy másfél milliméter vastag, 43 mm. hosszú, ketté tört bronztűnek hegyvégén kívül, egyéb bronztárgy nem került.
Érdemes volna ezen 60 holdnyi, legfeljebb 1 méter vastag terramare cultur réteget felrigolíroztatni. Az idén dohány volt benne; pár nap múlva pedig búzával lesz bevetve.
Itt-ott találtunk ugyan (valószínüleg) disznócsont maradványokat, de ember-csontnak, urna, vagy tetem temetkezésnek semmi nyomát. Más szomszédos hajdani szigeten talán valamikor reá fognak akadni, mert ahol évezredeken át sokan laktak, temetkezniök is kellett.
Felemlítem itten, hogy a múlt évben ezen a “Telekdomb”-on egy Szt. Oszvald-féle nagy ezüst érmet is találtak. Ez az Oszvald angol király volt a keresztény vallásnak buzgó terjesztője. Született Kr. u. 604. évben és meghalt 642. évben. Sherlock Holmes most kutatja, hogy miként került Szt. Oszvald érme, az abban az időben Isten háta mögött lévő “Rétköz”-nek egyik szigetére.
Dr. Jósa András
