orvos, táblabíró
Jósa András nagyapja
Életrajzírója – Kiss Lajos – szerint „a 18. század végén és a 19. század elején nemcsak Szabolcs vármegyének, de az egész Alföldnek egyetlen a többiek fölött messze kimagasló physikusa, szakképzett, nagyhírű, jeles, tudós orvosa volt Jósa István, több nemes vármegyék táblabírája, ki az egészségügy akkori kietlen pusztájában mintegy magános fa állott hatalmas koronájával, nagy tudásával és emberszeretetével, hogy enyhülést adjon a hozzáfolyamodó szenvedőknek és minden tettével hasznára, boldogítására legyen embertársainak.”
Jósa István korán árvaságra jutott, így neveltetését Jósa Ferenc gyulai kanonok vállalta magára. Orvosi tanulmányait Nagyszombaton végezte. Orvosdoktori oklevelet 1778-ban nyert. Tanársegéd lett a Pestre helyezett Pázmány Egyetemen, ahonnan még 1778-ban Gyulára került: kinevezték Békés vármegye főorvosának. Itt tett szert híres orvosként igen szép vagyonára. 1787-ban Szabolcs vármegye Karai és Rendjei küldöttséggel hívták a vármegyei főorvosi székbe. Jósa István elfogadta a meghívást. (Nevelője, Jósa Ferenc ekkor Nagyváradon kanonok, ő sem kötötte már Békés megyéhez.) Ötven esztendőn át 1787 és 1837 között szolgálta Szabolcs vármegye egészségügyét. „Az orvoslás tudomány a szívben gyökerezik.” – vallotta. Nyugdíjba vonulásakor 500 váltóforintos alapítványt tett a „megyebeli szegény adózók ispotályára, hogy addig is kamatozzék”, amíg megvalósul. (Ez a kórház majd csak húsz év múlva, Korányi Frigyes vezetése mellett valósult meg.) Több írását ismerjük, az egyik leghíresebb „A helység bábáinak oktatása” címmel (1823) jelent meg, amelyet szülésznők oktatására használtak. Első felesége, Márky Mária korán meghalt, utódok tőle nem származtak. 1781. július 22-én újból megházasodott, az akkor 17 esztendős Holdmézesi Kornély Antóniát vette nőül. 14 gyermekük született. A gyerekek közül ötöt sikerült felnevelniük. Szabolcs megyében Nagykállóban, a megyeszékhelyen vásárolt lakást a megyeházával, a későbbi elmegyógyintézettel szemben. Innen 1807-ben költözött ki a család a Kislétai birtokra. Nyugdíjba vonulása után Kislétáról nagyszántói (Bihar megye) birtokára vonult vissza. Végrendeletében vagyona általános örökösévé Pétert, Jósa András apját tette meg. Jósa Istvánt a nagyszántói temetőben helyezték örök nyugalomra.
