A kántorjánosi-i leletnek második részlete. Archaeologiai Értesítő XIV. 1894. 355. (Jósa 123)

Jósa 123. (A kántorjánosi-i leletnek második részlete. Archaeologiai Értesítő XIV. 1894. 353.) III. Dr JÓSA ANDRÁS. A KÁNTOR-JÁNOSI-I LELETNEK MÁSODIK RÉSZLETE. Az első közleményben említett bogrács fenekének legnagyobb része hiányzik; három füle le van törve, csak egy ép. A gúzsokat a találók törték le. Egy elkallódott, a másik gyűjteményünkben van, a találók által összevissza hajlítva. Az edénynek szép patinája van. Pereme alatt hét párhuzamos vonal fut körül, egymástól egy-egy mm. távolságban. Közvetlen ezen sáv alatt ‒ felfelé nyitott, ív alakú 3 mm. széles ‿ ‒ karczolatok vannak sűrűn egymás mellé helyezve. Fülecskével ellátott négy köpüs balták, tokos vésők, kettőnek felfelé irányuló nyujtványa már a földbe kerülés ideje előtt letörve. Diszített fülecskével ellátott köpüs balta, melynek élrésze hiányzik. Két letompított hosszas négyszögű átmetszetü huzalból készült nyitott végű karperecz. Ivszelet átmetszetü huzalból készült nyitott végű karperecz. Hengerded huzalból készült, végei felé vékonyodó, nyitott végű karperecz. Öt kasza-kő alakú átmetszetü huzalból készült zárt karikák. Karpereczek nem lehettek, mert kivül-belől élesek. Két bronz pogácsa, egy fürész töredék. Voltak a bográcsban egyéb tárgyak is (néhány köpüs balta is) de azt, hogy mik voltak azok, és hová lettek, ki tudnom nem sikerült. A bogrács hasonlít a somlyói (Veszprém m.) edényhez, mely «A bronzkor emlékei» I. köt. LXVII. táblán látható, ‒ valamint a hajdu-böszörményihez, mely az LXIV. táblán van lerajzolva. Nyíregyháza, 1894. augusztus 28-án. Dr. Jósa András. (Archaeologiai Értesitő XIV. 1894. 355.)