orvos, kórboncnok
Cseh származású német orvos, az ún. második bécsi iskola kiemelkedő tagja. A bécsi egyetem professzora, Jósa András tanára.
A makroszkópos kórbonctani kutatások összefoglalója, a múlt századi patológiai technika és diagnosztika egyik szaktekintélye. Rokitansky abból indult ki, hogy minden betegség valamennyi stádiumában anatómiai vizsgálat tárgya lehet. Felfogása szerint az ép és a kóros szervezeti működés oka nem valamely erő, hanem az anyag és annak módosulásai. A vérfehérjék vegyi meghatározásától remélte az előrelépést. A speciális nedvminőségek (krázisok) kutatását tűzte ki célul, amelyeket az általános betegségek kórtani alapjának tekintett. E betegségek közé sorolta a többnyire idült lefolyású gyulladásos kórképeket, valamint az ismeretlen eredetű lázakat. A krázistan nem bizonyult hosszú életűnek. Virchow hamarosan megcáfolta. Rokitansky maradandó érdemei között kiemelhető a vesebetegségek főbb típusainak elkülönítése, a heveny májsorvadás patológiai jellemzése, a csigolyabetegségek differenciálása
