A megyei muzeum gyarapodása. (Nyirvidék, XVIII. évf. 20. szám, 1897. május 16-án. 2-3. lap.) (Jósa 171.)

Irat címe
A megyei muzeum gyarapodása. (Nyirvidék, XVIII. évf. 20. szám, 1897. május 16-án. 2-3. lap.) (Jósa 171.)
Leltári szám
171
Írás

Jósa 171. A megyei muzeum gyarapodása. (Nyirvidék, XVIII. évf. 20. szám, 1897. május 16-án. 2-3. lap.) A MEGYEI MUZEUM GYARAPODÁSA A vármegye muzeuma a lefolyt héten ismét értékes tárgyakkal gyarapodott. A legbecsesebb egy kissé rongált állapotban levő arany óra, mely 40 milliméter átmérőjű, csak 3 milliméter vastag, hátlapján zománc rózsa csokorral ékítve. Ezen órának a története a következő: Dembinszky sürgős útjában 1849. februárban a felvidék egyik falujába érkezett teljesen kiállott lovakkal, Englaender Dávid ottani bérlő saját fogatját önként fel ajánlotta az útnak tovább folytathatására. Mire Dembinszky az ajánlatot megköszönvén, azt mondá, hogy “Öregem! Nem biztos ám, hogy a harczi esélyek miatt fogatját fogja-e valaha látni.” Mire Englaender azt válaszolta: “Ennyi áldozattal én is tartozom hazámnak.” Harminc év előtt helybeli fűszer nagy kereskedő Glück Ignácz úr nőül vette Englaender Dávidnak leányát, és az esküvő napján vejének adta az órát, hogy azt kegyelettel őrizze meg a nagy idők emlékéül, a ki azt most a szabolcsmegyei muzeumnak ajándékozta. Hazafias érzületre és culturális intézményünk iránti meleg érdeklődésre vall ilyen családi ereklytétől meg válni. Ugyancsak Glück Ignácz úr ajándékozott egy cserép tárgyat, melyet most épülő házának alapozása alkalmával 3 méter mélységben találtak. A kúp alakú, 8 milliméter vastag falazatú edény-forma tárgynak szájadéka négyszögletü, oldalai 17 centiméter hosszúak. Az edény mélysége 10 1/2 centiméter. Feneke 83 milliméter átmérőjű, de ez nem négyszögletes, hanem kerek. Ilyen tárgyat mintegy 30 év előtt találtak Békésben, valamint Nógrádban is, és miután hamut tartalmaztak, Rómer Flóris azokat hamvvedreknek tartotta, míg 1878. évben Gáván egy teleken hasonló tárgy került elő több méternyi mélységből, egy több apró szobákból álló lakásból napfényre, mely vályogból lehetett építve, mert a falak hiányzottak, az ajtó feleket azonban tisztán fel lehetett ösmerni. Egy nyolcz gerizdű, de pálcza alakú csúcsban végződő vassisakon, egy kulcsnyelű vasfúrón, elszenesedett rozsszemeken kívül 8 darab kályhafiókot is találtak, melyeket Fränkel Soma gávai földbirtokos úr a szabolcsmegyei muzeumnak ajándékozott. Ezen belől többnyire füstös kályhafiókoknak egyike két domborművű páva alakokkal van diszítve, melyeknek egyike kétfejű. Szakértők szerint bysanthi izlésre vall, és így valószínüleg népvándorláskori, s talán a húnok idejéből származik. Ugyanezen épületnek alapozása alkalmával egy réz dirhemet - perzsa pénzt - találtak, melyet Vojtovich és Barzó építész urak muzeumunknak ajándékoztak. Az érem még meghatározásra vár. Minden valószínűség szerint vagy a honfoglalás, vagy a tatárjárás idejéből származik. Ezeken kívül Korda Lajos pazonyi földbirtokos úr, ki pár hónap előtt mult századbeli gyönyörű magyar hímzőmintáknak szépen rajzolt és festett képeivel gazdagította muzeumunkat, most ismét művészi rajzát hozta be a pazonyi ref. egyház tulajdonát képező három edénynek. Egyik egy arany kelyhet ábrázol, művészi kivitelü lilimokkal lévén díszítve a XV-ik századból Nagy Lajos, vagy Róbert Károly idejéből származik. A másik egy arany tányért ábrázol, melynek szélét egy kereszt díszíti, de a mely későben kivakartatott. A harmadik egy ón keresztelő kanna, szép alakzatú, díszítés nélkül. Nagy szolgálatot tennének a lelkész urak a magyar ötvös művészetmtörténetének érdekében, ha az egyházi birtokban lévő, a mult századból származó egyházi edények ismertetését lehetővé tennék Nyiregyháza, 1897. május 7-én. Dr. Jósa András