Jósa 14. (Megjelent: Nyírvidék I: 6. 1880. május 6. 2-3.) Megyei szempontok a nyiregyháza-nyirbáthor-mátészalkai vasút kérdésénél. A nyíregyháza mátészalkai vasút létesülése nemcsak a pálya-vonal által közvetlenül érintett városok és községeknek, s azok vidékének, de Szabolcsmegyének mint törvényhatóságnak is úgy politikai, valamint gazdászati tekintetben is kétségtelenül létkérdése lévén: kell, hogy a megyei közvélemény már eleve tájékozva legyen azon teendőkről, melyek a létesülő vasúttal szemben vármegyénk feladatát képezendik, s melyeknek szükségképen helyes arányban kell állaniok azon szoros érdekközösséggel, mely törvényhatóságunk fenállása, és felvirágzása s a tervezett vasútvonal mielőbbi kiépítése között félreismerhetlenül fennáll. — Tájékoznia kell magát a megye közönségének e vasúti kérdéssel szemben annyival inkább, mert a májusi év- negyedes közgyűlés már tárgyalás alá is veendi, a létesítő-bizottság kérvénye folytán az álláspontot, melyet megyénk e vasúttal szemben elfoglalni, s a hozzá járulás módját és mérveit, melyekkel e közhasznú vállalatot támogatni hivatva van. Nem ismerem a javaslatokat, melyekkel a létesítő-bizottság a megye közönsége elé lépni fog, — de meg vagyok róla győződve, hogy a megye bizottsága bizonynyal oly szempontokból induland ki a vasút kiépítéséhez megkivántató támogatás és hozzájárulás módjainak, eszközeinek meghatározásánál, melyek e kérdést nem helytelenül csupán helyi, hanem a maga valóságában közérdekű, mindnyájunkat egyformán érintő átalános megyei kérdésnek fogva fel, a közös érdekek kellő méltánylásával fognak ez ügy eldöntésére befolyni. Nem szenved kétséget, hogy első sorban a megyei közmunka alap az, mely részint a tényleg ledolgozandó munkák igénybe vétele, részint a váltság-pénzek megfelelő hányadának vasút czélokra való felhasználása által van hivatva arra, hogy a nyíregyháza- mátészalkai vasút tervét megvalósulásában erélyesen támogassa. Könnyű kimutatni, hogy a megye egész közönségének hozzájárulásával létrejövő közmunka-alap ily irányú, igénybe vétele nemcsak, hogy nem hátrányos a czélok elérésére, miknek az alap szentelve van, s azon egész közönség érdekeire, melynek keservesen fizetett filléreiből feltétlenül öszszegyül: sőt ellenkezőleg épen azt teendi lehetővé, hogy a megyei közmunka-alap szolgáljon megvalósítására azon vidékek közlekedési érdekeinek is, melyek eddig teljesen háttérbe szorulva, csak a közmunkák terheit érezték a nélkül, hogy előnyeiben valaha részesültek volna. Hisz köztudomású tény az, miszerint megyénk közmunka alapját egy oly kőut vonal fentartása emészti fel, mely országos stratégikai érdekek nyomása alatt jőve létre, a megye közönségének nagyobb része által csak úgy ismertetik mint okozója annak, hogy közlekedési érdekeit miatta kénytelen elhanyagolni. — S ez országút rész fentartási költségei még legalább is megkétszereződnek akkor, ha az a vasút nem létesülése esetében szükségkép — egész Nyir-Bátorig fog kiépíttetni. Hogy e kiépítés megtörténte után mi fog a közmunka váltságból a megye többi részeinek utjai javítására és kiépítésére megmaradni, azt a megyei állammérnöki hivatal annak idejében kimutatandja. E pontos adatok hiányában csak megközelitő adatokat emlitek fel, s tudom, hogy a pontosabbak még inkább fogják a távolabbi vidékek bizottsági tagjait e vasút-vonal buzgó pártolására serkenteni. A Rakamaz-kiskállói 45 kilométernyi kőútból 29 km. Rakamaz és Nyíregyháza, 16 km. Nyiregyháza és Kis-Kiskálló között nyúlik el. — Ezen még tovább építendő útrészlet évi fentartása mintegy 24,000 forintot emészt fel a közmunka váltságból. Miután ez útat a nagymérvű forgalom őrli oda, hogy azt folyton javítani kell, s köztudomású dolog az is, hogy a Kis-Kálló és Nyiregyháza közötti forgalom nem mégegyszer, de sokszorta több mint a Nyiregyháza és Rakamaz közötti: bátran állíthatni, hogy a fentartási költségeknek legalább is fele a Nyiregyháza — Kis-Kálló közötti vonalrészre esik. — Menynyit fog évenként elnyelni a Kálló-Báthori útrészek építési és fentartási költsége tekintve főleg, hogy a folyton növekvő távolságra az építéshez szükséges követ tengelyen kellend elszállítani: azt számítsa ki a szakértő, — de az a fentebbi adatokból már kétségtelen, hogy a közmunka alapból e kiadások fedezése után vajmi kevés marad a megye többi részeinek. Úgy hiszem, ezzel kézzel foghatóvá van téve menynyire közös, és közvetlen érdeke Szabolcsmegyének a létesülő vasút mielőbbi kiépítése, — menynyire kötelessége minden bizottsági tagnak e vállalat meleg pártolása nemcsak magán utón, de megyei eszközökkel is. Hisz ha e vasút létesül, a szállítmányoknak legalább fele eltereltetik a kőútról, miáltal ez felényi kopásnak lenne ki téve, s igy a kálló-nyiregyházai kőut- nak fentartása nem 12,000, de csak 6000 írtba kerülne, s ily arányban kevesbednék jövőre a Kálló-Semjén keleti végéig már épülő út fentartási költsége is, s ezen felül a vasút létrejöttével elesnék a országút tovább építésének égető szüksége is — vagy, ha még is szükségesnek találtatnék a kiépítés, ez — ügy a fentartás is — a köveknek vasúton való szállítása folytán — tetemessen olcsóbb leend. Hogy az ekként eszközölhető megtakarítások egyedül és kizárólag a vasút létrejötte által érhetők el, s hogy e megtakarításokra a megye eddig elhanyagolt vidékeinek égető szükségük van: azt hiszem kétségtelen mindnyájunk előtt. Pártolja tehát Szabolcsmegye törvényhatósága a létesülő vasutat a fent kifejtett átalános, a megye minden részével közös érdekekhez képest egyhangú buzgalommal, osztatlan nézetegységgel. Pártolja annyival inkább, mert — mint e lapok hasábjain már meg is penditte- tett e vasút létesülése politikai fennállásának fő-fő biztosítékát képezendi. Kötelessége a megyének e vasút meleg pártolásával bebizonyítani azt, hogy politikailag fennakar állani s éber szemmel ismeri fel az erre vezető utak és módokat. — A pártolás módját illetőleg nézetem az, hogy a megye egy, a czél fontosságának megfelelő nagy öszszeggel lépjen a részvényesek sorába s vegyen fel e czélra kölcsönt, a közmunka-alap jövedelmeire, melyek a hitelezőnek teljesen biztos garantiát nyújtanak. Nem kétlem, hogy a magas kormány nem tagadandja meg jóváhagyását ily közérdekű, ily közhasznú művelettől. Dr. Jósa András.
Irat címe
Megyei szempontok a nyíregyháza-nyírbátor-mátészalkai vasut kérdésénél: Nyírvidék I: 6. 1880. május 6. 2-3. (Jósa 014)
Leltári szám
014
Írás