Muzeumunk gyarapodása. Nyirvidék, XXIV. évfolyam 42. szám., 1903. október 18-án, 4. lap.) (Jósa 345.)

Jósa 345. Muzeumunk gyarapodása. Nyirvidék, XXIV. évfolyam 42. szám., 1903. október 18-án, 4. lap.) Muzeumunk gyarapodása. Ékszerész lehet bárki, a ki ékszerekkel kereskedik, ötvös azonban csak az, a ki drága fémeket müvészi izléssel dolgozza fel. Kevésbé bosszantana az, ha á la csizmadia s suszter czipődiát irna a czégtáblájára, mint az ha egy ötvös, - tehát érczmüvész - degradálja magát ékszerésszé. Hogy magasabb cultur törekvéseket is támogatnak már évek előtt bebizonyitotta Oláh Géza helybeli ötvösünk, s ki néhány év előtt több, - orosi szőllőjéből származó honfoglalási kengyelt – ajándékozott muzeumunknak, melyek közül egy ezüsttel van berakva és a maga nemében páratlan. A mult évben egy Transvalból származó arany stufával; majd egy mükedvelő által réges-régen müvészileg fából faragott pipával gazdagitotta gyüjteményünket. Schiller Gyula a kinek czégtáblájára ékszerész van irva, nem tudom, hogy csak a féle egyszerü ékszerész-e vagy ötvös is. A kettő között van legalább is annyi különbség mint a vályogvető és Benczi Gyula között, a kik pedig mindannyian nem ékszerekkel, de hegedüfélével bánnak. Felteszem róla, hogy nem csak ékszerész, hanem ötvös is, mert finom izlése van de különösen régi tárgyak iránt érdekődik, a melyeket az enyészettől megmenteni törekszik. Pár év előtt Józsa Gyurinak általam ösmert hiteles helyről származó sürü ezüst zsinórzattal ellátott meggyszinü posztó spenczerjét (ujjas) ajándékozta, a melyet azonban az idő és moly ugyan csak megrongáIt, ugy, hogy abban a bolondját sem ő sem más már nem járhatná: Tegnap előtt pedig csaknem beszerzési árban honfoglaláskori lelettel gazdagitotta muzeumunkat. A lelet-körülmények eddig még homályban vannak, és csak annyit mondhatott, hogy a tárgyakhoz Bálint helybeli tánczmester segitségével jutott és hogy ezeket a nyiregyházi határban egy földmives találta. A lelet áll egy 113 milliméter átmérőjü és 30 milliméter széles magas gömbszelvény alaku l milliméter vastag diszités nélküli ezüst csészéből, a mely teljesen azonos alaku a gyógyszerészek porczellán csészéjével. A többi ezüst tárgyak állitólag ezen csészében találtattak, miben azonban Tamás vagyok. Három darab cartonpapir vastagságu 8 ctm. hosszu és 7 ctm. széles tojásdad alaku ezüst lemez, melyeknek a közepén lévő '16 mm. átmérőjü és egy két milliméter mély kerekded homorulata vastagon van tüzben aranyozva. Ilyen diszlemezt eddig csupán Pilinben (Nógrád m.) 1871-ben kettőt és Battán (Fehér m.) 1877-ben egyet találtak. A pilini lelet, mely három sirból került, rendkilvül gazdag, a melyről bővebben értesülhetni "A magyar honfoglalás kutfői" czimü a m. tud. akadémia által 1900-ban kiadott ábrákkal bőven ellátott munkának 510 lapján. A háron tojásdad lemezen kilvül van még hét darab 25mm. átmérőjü domboru, kerekded esüst szijdiszités; melynek közepén egy ötszögü háztető alakulag kiemelkedő aranyozott keretből egy fél borsó mekkoraságu szintén aranyozott félgömb emelkedik ki. Az öt összeszögelésből a kerület széléhez hasonló ugyanennyi éles lécz huzódik. Ezen öt vonal és a pityke széle között levő mezőből paszuly mekkoraságu, nem domboru és nem aranyozott kiemelkedés képez öt szigetet. A homoru hátlapnak két átellenes széléről két fül nyulik le, a melyen áthuzott sodrony vagy hur erősitette a pitykét vastag szövetre, vagy inkább bőrre. Hasonló diszitésü honfoglaláskori pitykéket nem ösmerek. A pilini két lemez és mintegy három font sulyu egyéb ezüst diszitések lovas sirban találtattak, melyekről azt tartják, de nem állitják, hogy a kantárnak diszitésére szolgáltak. Schiller ur feladata a leletkörülmények ösmertetéséhez segiteni. A pilini lelet, a mely mellett az 814-tő1 840-ig uralkodó jámbor Lajos német császárnak érmei találtattak, egybevetve eddigi érmek nyomán honfoglaláskoriaknak bizonyult leletekkel, minket nyirieket kiválóan érdekel, mert a pilini ezüst lemezzel mely a nyiregyháziaknak édes testvére, Hampel munkája szerint csupán még csak Tolna-Szántón, Kis Tengeliczen (Tolnamegye) Törtelen és Csornán találtak félre ösmerhetetlenül hasonló ezüst szijdiszitéseket, mint azon mándoki honfoglaláskori ezüst lelet, melyet gróf Forgách László ur volt szives néhány év előtt muzeumunknak ajándékozni. Valószinü, hogy Nyiregyháza határában honfoglaláskori temetőnek fogunk nyomára akadni. Ha nyomra akadok, annak idején be fogok arról számolni. Nyiregyháza, 1903. október 15-én. Dr. Jósa András