Egy régész levele (Nyírvidék, X. évf. 39. szám, 1889. szeptember 29-én. 3-4. lap.) (Jósa 027)

Jósa 27. Nyírvidék. X. évf. 39. szám, 1889. szeptember 29-én. 3-4. lap. EGY RÉGÉSZ LEVELE Tisztelt Szerkesztő Úr! Mintegy 20 éve múlt, hogy Szabolcsvármegyének történelem előtti emlékei iránt érdeklődtem s gyüjtöm azon adatokat, melyek idővel okmánytárrá nőhetik ki magukat, melynek segélyével megyénknek teljesen sötét őstörténelmébe némileg bevilágíthatunk. Igéretet tettem, hogy e téren szerzett csekély ösmeretemet és tapasztalataimat az akadémia kiadványában megjelenő “Archaeologiai Értesítő”-ben közzé teszem. De miután fő czélom az, hogy megyénkben az ősrégészet iránti érdeklődés felkeltessék, erre pedig az Archaeologiai Értesítő, melyet nálunk alig olvas valaki, nem alkalmas eszköz: igen kérem tisztelt szerkesztő urat, legyen szíves ezen törekvésemben támogatni, és annak idejében - úgysem igen terjedelmesre tervezett - közleményemnek becses lapjában tért engedni. Ez alkalommal csak egy speciális kérésem van: a következő sorok közzététele. Megyénkben számos ősdomb létezik, melynem mindegyike az eddig hazánkban és másutt szerzett tapasztalatok szerint egy-egy ős sír. Eddig nélunk hat halom lett átkutatva. Geszteréden öt egymás mellett fekvő, úgynevezett “Kun-halom”, melyek azonban hun-halomnak bizonyultak; és az eszlári határban fekvő “Poty-halom”, mely a kőkorszaknak a bronzkorszakba való átmeneti időszakában készült. Ezen kívül figyelmet érdemel a Gáva-berceli út mellett a “Kató-halom”, mely 40 méter átmérőjű és mintegy 4-5 méter magas, és melynek alja mintegy 2 méter szélességben tiszai védgát emelésére elhordatott. Ezen csekély hordalékból eddig 8 - részben igen díszes - ősedény került napfényre, melyeknek egyike kis csizmát ábrázol. Régi falképek és a velencei Szt.-Marc templomban lévő mozaik kép szerint ilyeneket hordtak a thrák nők, dákok és a keresztény vallásra térő scythák, de lehet, hogy más népek is. Ezen edények közt egy IV-ik századbeli, valószínüleg Nagy Constantin idejéből származó érem is találtatott, amely tehát a halomnak korát meghatározza, de nem nyújt felvilágosítást arra nézve, hogy miféle nép lakta vidékünket azon időben. Lehet, hogy a halomból még ezután előkerülhető tárgyak nyomra fognak bennünket vezetni. Folyó év julius 28-án a halom lábánál a munkások egy csontvázra akadtak, mely birtokomba került. Ezen csontváz bokája rézrozsdának igen kifejezett nyomát mutatja. A munkásoknál tudakozódva azon értesülést nyertem, hogy a lelet napján, julius 28-án egy kis féderes nyitott kocsiban, mely elé két fekete sötét pej színű ló volt fogva, egy úri nő utazott Gáváról Berczel felé, ki a bronz tárgyakat birtokába vette. Igen kérem azon ösmeretlen úri nőt, ha jelen soraim tudomására jutnak, legyen kegyes kilétéről engem értesíteni, hogy nála tiszteletemet téve, a tárgyakat lerajzolhassam és leírhassam. Nyiregyháza, 1889. szeptember 25-én. hazafias üdvözlettel: Dr. Jósa András