A SZABOLCSI FÖLDVÁR ismertetését adja dr. Jósa András a Nyirvidék folyó évi 17-iki számában. Alakja háromszögű, magassága még most is 20—20 méternyi és területét mintegy 31176 méterre teszik. Régente a Tisza ága éjszakról és nyugatról határolta. A sánczokban elkorhadt tölgyfák nyomait és Bodrog-Kereszturról való riolith köveket találni. A sánczok legfelső 1—1 ½ méternyi részében sem fa, sem darázskő nincs. Valószinű, hogy a vár eredete, mint több kisebb hasonló váré Szabolcs megyében, még a honfoglalási kort megelőző időből származik. A szabolcsi várat Béla király Névtelene épségben ismeri, Szent László ott országgyűlést tartott és a keleti sáncztól mintegy kétszáz lépésnyire álló templom egy Árpádkori nagyobb templom maradványait mutatja és a templomtól kétfelé régebben alapfalakra akadtak, a miért közlő úgy vélekedik, hogy hajdan valószínűleg három hajóju basilika idoma lehetett. A buzgó kutató az érdekes földvárat a millenniumi kiállítás számára gondosan lemintáztatta, de a kiállításon a minta a munkások ügyetlensége következtében tönkre ment.
Most a megye Szabolcs vezér szobrát állítja a sáncz legmagasabb pontjára.
Dátum
1897
Írás
