(Kiss Lajos): A Nyírség, mint az őskori művelődés bölcsője. Beigazolják Jósa András elméletét. Nyirvidék XLIII. évf. 274. sz. 1922. december 1. 2.
A Nyírség, mint az őskori művelődés bölcsője.
Beigazolják Jósa András elméletét.
A Nyirség dicsőséges emlékezetű őstörténésze: Jósa András dr. évtizedekkel ezelőtt hirdette s tudományosan be is bizonyította azt az álláspontját, hogy a Nyirség mint az ősember egyik települő helye a nyugati úgynevezett hallstadti kultúrától teljesen függetlenül oly magasfoku műveltségi fokra emelkedett, mely egyáltalában nem áll alatta a nyugati népek egykorú művelődési szánvonalának.
Dr. Jósa András e kissé merésznek látszó állítását annak idejében a magyar tudományos világ meglehetős kételkedéssel fogadta, dacára annak, hogy azt súlyos tudományos érvekkel s a Szabolcs vármegye területén talált őskori emlékekkel tudta igazolni.
Az utóbbi évek tudományos kutatásai mindinkább igazolták a Nyirség e régi kultúrájának önállóságáról szóló tudományos tételt s legutóbb az Országos Magyar Régészeti Társulatban is döntő bizonyitéku jelentést terjesztett elő e kérdésről egyik neves régész: Balla Lajos. A Nyírség szélén: a közeli Bodrogkereszturon ez év folyamán nagyobb szabású régészeti ásatást rendeztek, melynek eredménye nagyszámú őskori edény, cserép és bronztárgy lett. A leletek alapján Balla Lajos beigazoltnak tekinti Jósa András tételét, hogy a nyugati hallstadti kulturától nemcsak függetlenül fejlődött ki a Nyirség magasfoku művelődése, hanem azt korban még meg is előzte.
E tudományos megállapítások folytán a Nyirség évezredek előtti művelődésének kérdése nemcsak a hazai, hanem a külföldi régészek komoly figyelmére és érdeklődésére is számithat. Egészen valószínű, hogy a jövőben ez a kérdés még sokat fogja foglalkoztatni a tudományos köröket s a szabolcsmegyei Jósa Muzeum értékes darabjai mint döntő bizonyítékok fognak e kérdésben szerepelni.
Hfp.
