Jósa 444
Tiszadobi kőkorszaki temetőről. Nyíregyháza 1906. december 21. (litografált kézirat, rajzokkal, 3 lap)
Tiszadobi kőkorszaki temetőről
A mennyire a területhez arányítva páratlanul gazdag bronzleletekben a Szabolcsvármegy zömét képező, de kis részben Bihar, Szatmár és Hajduvármegyék kötelékéhez is tartozó Nyír=nek nevezett, a környezetből legmagasabb pontján 80 meterrel magasabbra kiemelkedő, egyenetlen felületű homokmagaslat; aránylag annyira szegény kőkorszaki leletekben.
Harminczkilencz év alatt mindössze csak mint egy 100 darab kővésőt, baltát és kalapácsot tudtunk összegyűjteni; de azért mégis nevezetesnek mondható, mert több van közöttük olyan kőzetből készült tárgy, melynek legközelebbi lelőhelyét szakértőinknek nézete szerint – esetlegesen – csak azon esetben lehetne meghatározni, ha lepattogtatott részecskékből górcsövi csiszolatok készíttethetnének, a mi pedig csak csak a tárgyaknak némi rongálásával történhetnék.
Bár nincsen közöttük jadeit, nephryt, vagy choloromelanytből készült tárgy, de daczára ennek, tőlünk nem messze eső vidékről származhatnak.
Gyér kőkorszaki leleteink valószínű oka az lehet, hogy minálunk a kőkorszakot csakhamar a réz- és később a bronzkorszak váltotta fel, mely utóbbi – a depôt leletek tömegéből következtetve – igen sokáig tarthatott.
Nálunk kőkorszaki temetkező helyre eddig csak az év tavaszán akadtak gróf Andrássy Gyula urnak tiszadobi birtokán a sok száz holdnyi Urkom dűlőben, mely a tiszaszabályozás előtt olyan nagy félsziget volt, melyet a mult század negyvenes éveiben – gyermek koromban – órákig gőzhajóztam körül és a melynek nyaka alig volt néhány száz meternél szélesebb.
Ezen sárgahomok=magaslatnak legkiemelkedőbb pontján id. gróf Andrássy Gyula egy vasrácscsal kerített és fenyőfákkal beültetett területen több meter magas szobotnak felíratán örökítette meg a legnagyobb magyarnak, gróf Széchényi Istvánnak azon ténynyét, hogy itt kezdette meg saját kezűleg az első tiszai átvágást.
Ezen területen ifj. gróf Andrássy Gyula ur nehány év előtt szőllőtelepítés czéljából 75 katasztralis holdat rigoliroztatott, de itt régészeti leletekre nem akadtak.
Ez évnek tavaszán folytatólagosan 50 holdat 75 centimeternyire mélyítettek; a mely területnek délnyogoti szélén, - csaknem közvetlenül a régi holt Tiszának partján – mintegy fél holdnyi területen, a szakmány munkások sírokra akadtak.
Ezen időben Torday József intéző ur véletlenül a terjedelmes uradalomnak más részén lévén elfoglalva. nem lehetett a leletről azonnal értesülve, de talán azért is, mert az ilyen haszontalanságok a munkásokat nem érdekelték, vagy pedig azért, mert a munka szakményban lévén felvállalva, attól féltek, hogy a gondosabb tehát lasubb munka által okozott késedelem miatt károsodhatnának.
A sok munkás a kis területet pár óra alatt be is ültette, úgy, hogy mire Torday ur oda ment, már csak ide oda szétszort edényeket és töredékeket szedhetett fel, melyeket zár alatt gondosan megőrzött, addig a míg dr Gábor Menyhért tb járási orvos barátom által a leletről értesülvén a helyszínére kimentem.
Az „Urkom” dűlő több meternyire emelkedik ki a környezetéből.
Az említett kis területen, mely épen olyan sárga homok, mint az egész szőllőtelep, az eléggé szabályos sorokban levő egy sírnagységúnak megfelelő – hosszas négyszögű, mintegy husz fekete folt a szétdult sírokat jelezték.
Mire Dobra kimentem, akkorra már a munka már be volt fejezve és a munkások szétoszolván, csak egy előmunkással beszélhettem, a kitől semmi tájékoztatást kivájni nem lehetett. - Sok habozás után azt állította, hogy a sírokban csontvázakat találtak; de azt, hogy azok kinyujtóztatva vagy összekuczorodott helyzetben oldalukon feküdtek volna, meg mondani nem tudta. Talán nem is akadtak emberi csontvázakra, mert míg sikerült – állítólag – a sírokból került állatcsontokból egy rakást összeszedni, emberi csontokból egy darabot sem, pedig valószínű, hogy az edényekkel együtt ilyeneket is kihánytak volna. A talpcsöves edények kőkorszakra vallanak. A hat talpcső illetve töredék, és az ilyenekhez tartozó három tál nem együvé tartozik.
Ugyanezen területről egy kis karvédő bronztekercs, és kis bronzkés is került, valamint négy korongalakú. középen átfúrt őrlőkő, melyek bizonyára hozzánk közelebb eső időből származnak, mint az edények.
Torday József ur szíves volt az összes leletet gondosan becsomagolva muzeumunknak ajándékképpen beküldeni.
Az összes edényeket, illetve töredékeket, - egy edény két darab töredékének kivételével – tőlem kitelhetőleg körvonalakkal lerajzoltam, árnyékolás nélkül, mert ahoz nem értek, a mely rajzok az alakot, nagyságot egészen pontosan tüntetik fel. A díszítések is elég hűek és tájékoztatóbbak, mintha azokat hosszadalmasan és unalmasan leírtam volna.
Az általam le rajzolni nem tudott edénynek két darabját a nemzeti muzeumban Dr Hampel József igazgató őr ur rajzoltatta le.
Nyíregyháza 1906 Dec 21én
Dr Jósa András
