Honfoglaláskori és régibb leletek. (Nyirvidék, XXI. évfolyam, 9. szám, Nyiregyháza, 1900. márczius 4-én. 3. lap.) (Jósa 253.)

Jósa 253. Honfoglaláskori és régibb leletek. (Nyirvidék, XXI. évfolyam, 9. szám, Nyiregyháza, 1900. márczius 4-én. 3. lap.) HONFOGLALÁSKORI ÉS RÉGIBB LELETEK Zacherl, Handler Mór, Garay és más egyéb szélhámosok sohasem boldogultak volna, ha nem hirdették volna naponként magukat és nem ütötték volna folyton a nagy dobot. Mint aféle élelmes ember, én is követem példájukat, nem a saját, hanem muzeumunk érdekében. A “Nyirvidék” utóbbi számaiban rimánkodtam a szöllő-telepítő uraknak, hogy a tavaszi rigolirozáskor gondoljanak ki muzumunkra, a mely már most sem vallana szégyent szakértők előtt, de ha művelt közönségünk úgy mint eddig, vagy talán még fokozottabban fogja támogatni, egyik büszkeségévé válhatik megyénknek. Hogy a kiáltó szó nem hangzik el a pusztában, fényesen igazolja ifj. Elek László barátom, aki a demecseri határban fekvő borzsovai birtokán most folyamatban levő nagyobb szabású szöllő telepítésnek rigolirozása alkalmával régészeti szempontból nagy értékű leletre talált, és azokkal vármegyei muzeumunkat gazdagította. A lelhely a borozsovai Elek-kastélytól délnyugatra mintegy egy kilométer távolságban fekszik. Ezen szöllő-telepen közel egymáshoz, de nem egymás felett, három különböző korszakra valló lelet került napfényre. Bronz korszaki, valószínüleg a Krisztus előtti II-ik évezredből, La Tene kori, melyet a szaktudósok a Krisztus előtti I. évezred második felére helyeznek és honfoglaláskori. A bronz- és a La Tene kori edényeket - mintegy 23 darabot - tegnap volt szíves Elek László beszállítani. Nem volt időm azokat tanulmányozni, de felületes megtekintés után is azon véleményemet koczkáztatom, hogy négy edény ezek közül honfoglaláskori fínomabb munka, a milyent látni eddig még alkalmam nem volt. Az edényekről most nem beszélek, de a lelet harmadik részéről, mely egy - minden bizonysággal honfoglaló őseink korából való vas kardból áll, meg kell említenem azt, hogy a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, mert eddig hazánkban honfoglaláskori magyar kardot - ha emlékezetem nem csal - megyénk területén kívül csupán Szolyván kettőt, Székes-Fejérvárott, Gombáson, Szegeden, Tarczalon egyetegyet találtak, vármegyénkben eddig Bezdéden 2 épet és 1 töredéket, T.-Eszláron 1 épet és 1 töredéket. A borzsovai kard legjobban megközelíti a Kaukázusban talált hasonló kardok egyikét, némi újabb bizonyítékául annak, hogy őseink ott huzamosabb ideig lakhattak, vagy pedig akár harczok, akár kereskedelmi összeköttetések révén az ottani népekkel érintkeztek. Egy második nagy becsű honfoglaláskori eszköz ebből a leletből egy harczi balta, a mely valóban unicum, mert idáig még, ilyen alakú és kétségtelenül honfoglaláskori keletű balta nem találtatott. Mind két vége éles, az egyik 9 cm., a másik 3 1/2 cm. széles. Ez a balta is újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy honfoglaló őseink a vas feldolgozásában nagyobb ösmerettel bírtak, mert ennek a baltának ma is tiszta aczél csengése van. A két sírban, amely a talajnak 75 cm. mélységre való rigolirozásakor találtatott, egy tömör bronz pityke és egy bronz karperecz is fölszinre került. Az Archeologiai Értesítő legutóbbi száma közli Dókus Gyulának nagy jelentőségű honfoglaláskori leletei leírását. Itt is egy kardra akadtak előbb, de a lelkes tulajdonos, aki nem bánta, ha egy évvel később iszik áldomást ültetett szöllőjének tőkéjéről, megengedte, hogy az ásató még mélyebbre hatoljon le s tényleg 4 honfoglaláskori kard került még elő. Valószínü, hogy a borzsovai szöllőtelep lelhelyein, a rigolirozott, 75 czentiméteren alul még fontos honfoglaláskori okmányok vannak elrejtve. Igen kérem ez alkalomból is a most rigoliroztató szöllős gazdákat, hogy bármilyen csekélynek látszó leletet, de különösen a vasleleteket mentsék meg az elpusztítástól s juttassák muzeumunkhoz. Nyiregyháza, márczius 2. Dr. Jósa András