Tisztelt szerkesztő úr! Tiszavidék III: 39. 1869. szeptember 26. 2. (Jósa 004b – Csallánynál nem szerepel)

Jósa 4b. Tisztelt szerkesztő úr! Tiszavidék III: 39. 1869. szeptember 26. 2. (Csallány bibliográfiájában nem szerepel) Tisztelt szerkesztő ur! Pár hétig távol lévén hazulról, csak most volt alkalmam olvasni Patay András másodalispán ur czáfolatát, mely azon hir éle ellen van intézve, mellyel t. szerkesztő ur a börtönök átalakításáról való véleményadásra kiküldött deputatio hanyag eljárását érinti. Ezen hirt. szerkesztő urnál tett szóbeli közleményemen alapul, s csak a számokban történt némi tévedés, a lényeg tökéletesen való, s másodalispán urnák úgynevezett czáfolata némileg téves tudomásból eredhetett; mert igaz ugyan hogy 1868. jun. 3-án tartott bizottmányi közgyűlésben egy küldöttség bízatott meg javaslattétel végett a rabok jövőbeni mikénti foglalkodtatása tárgyában, s ezen küldöttségnek jeles munkálata u. azon év okt. 7-én a m. bizottmányban tárgyaltatott is, s bár ezen javaslat egész terjedelmében nem fogadtatott is el, de mindamellett a minisztériumhoz egy a börtönügy rendezését kérelmező felirat intéztetett, melyre egy dec. 21-én kelt rendeletben, ezen ügy fontossága és sürgős volta elismertetvén, igértetik, hogy az annak idejében el fog intéztetni. Azon küldöttség melyről az említett hir szólott és mely nem 1868. jun. 3-án s nem a rabok jövőbeni mikénti foglalkodtatása tárgyában, s nem ugyanazon személyekből volt alakítva, hanem a mely 1869. február 3-án volt kiküldve, „a szűkké vált börtönhelyiségeknek a szükségszabta kivánalmaknak megfelelő átalakítások és építkezések feletti tervezet készítése és véleményes jelentéstételre.” Ezen küldöttség, melynek egyik tagja én is vagyok, munkálatát daczára a t. másodalispán ur állításának a bizottmányhoz még be nem adta! Hogy ezen küldöttség munkálatát be nem adta, abból következtetem : 1-ör. mert az a bizottmányban eddig nem tárgyaltatott. 2-or, mert ezen küldöttség főleg egészségügyi javaslattételre lévén utalva, született orvosok hiányában szakértő csak magam lévén, jegyzőkönyv általam alá sem írathatott, a minthogy én azon jegyzőkönyvet nem is láttam. 3- or, valószinűleg nem adathatott be a jegyzőkönyv, mert a bizottmány értesülne a börtönök egészségtelenségéről, az általa kiküldött küldöttség munkálatát figyelembe vette volna, a börtönök pedig épen azon állapotban vannak most mint voltak febr. 3-ika előtt. Hány rab volt akkor midőn én megbízatásomban eljárva a tömlöczöket és rabokat megvizsgáltam tisztán nem emlékszem (bár beterjesztésemből az bármikor meglátható); arra világosan emlékszem, miszerint 92 rabnál találtam oly természetű nyirk mirigy dagokat, melyek a görvélykórnak (scrophulosus) kórjelei, megjegyezvén hogy ezen nyavalya köznépünknél ritkán fordul elő. Ha 413 fegyencz közt 92 görvélyes egyén mutatkozik igen kedvezőtlen körülmény, s biztos jelei a börtön helyiségek egészségtelen voltának, s mentül kevesebb egyén között találunk 92 görvélyest annál súlyosabbak a kedvezőtlen egészségi viszonyok, s annál sürgősebben kell ezen viszonyokat javítani. Egy ember középszámitással 250‒300 köbláb tiszta léget emészt fel 24 óra alatt. A szab. m. börtönökben, mint azt a küldöttség elnökének átadott, s pontos felmérések nyomán bebizonyított táblás kimutatásomból kétségtelenné vált egy egyénre nem 20, hanem saját térfogatának leszámítása mellett csak 18 köbláb lég jutott, s miután ezen börtönökben csakis nem szakértők véleménye szerint létezhetik ventilatio, s a padozatban gödrös alap, a naponkint egyszer kiürített minden emberi hulladékkal telt fa edény, még a nem létező vetilationak is ellen súlyozná határát, már a priori eltűnt minden argumentum mellyel ezen börtönök egészséges voltát védelmezni lehetne. Csodálom hogy másodalispány úr, ki megtestesült humanitás és erély ily nyilvánvalóságot igyekszik czáfolni tisztelettel dr. Jósa András, tisztb. m. főorvos.