(Jósa 636)
A nyiri bronzkori halmazleletek jelentőségéről (kézirat, 2 lap)
A „Muzeumok és Könyvtárak Értesítőjének számában „hallstadti vagy nyíri cultura” czím alatt megjelent közleményben a gazdag szabolcsi bronzleletekre támaszkodva az lett állítva, hogy a Nyírben és Hallstadtban azonos bronzedények találtatnak nagyságu és alaku bronz fazekak, kétgúzsos bográcsok és másféle bronzedények találtatnak azon különbségben, hogy a mi bronzedényeink ékesebben vannak díszítve, mint a bécsi muzeumokban profán czélra (sófőzésre) használt edények.
Abban a közleményben fel lett említve az, hogy nálunk nem akadtunk ilyen edényekkel sem vasból készült sem pedig más olyan eszközökre, mint a milyenek Hallastadtban özönével kerültek napfényre. Viszont alig van nyoma a halstadti edényekkel talált olyan bronz szuró-vágó eszközöknek vagy azok rokonainak, ékszereknek, a melyek nálunk nagy mennyiségben fordulnak elő.
A bronzedényeknek azonossága és az ezekben, vagy ezeknek közvetlen közelében talált eszközöknek ugy anyagban, valamint alakban nyilvánuló igen nagy különbözősége azt bizonyítja, hogy a hallstadti és nyiri culturának bölcsöje valahol a délen, valószínnűleg Mesopotamiában ringott ugyan, de későbben egymással nem találkoztak.
Az egyik ág állítólag Illyrián át a szárazföldön; a másik ág pedig a Középtengeren át Itáliába nyomulva, Etrurián át hatolt Hallstadtba, ahol a vasnak ösmeretére állítólag a Kr. elötti évezredén jutottak és ahonnan ezen kultúra bizonyára a szélrózsának minden irányában szétterjedhetett ugyan, de a Nyírig nem juthatott, mert különben a hallstadtiaknál gyönyörübb bardoczi, máriapócsi, kántorjánosi-i, rohodi, hajduböszörményi edényekben csk kellett volna az igen sok különböző féle eszközök közül legalább egyetlenegy olyan tárgyat találnunk, a melynek rokonát Hallstadtban is leltek volna. A szebbnél szebb bronz fazekak bográcsok, csészék, a melyek külömb diszítésüek mint a hallstadti (sófőzésre használt profán) edények, azt bizonyítják, hogy a hallstadti és nyíri kultúra egymást nem befolyásolták, bár egy törzsből ágaztak Y irányban, a mely Ypszilonnak két végpontja egymással érintkezésbe nem jött.
Az, hogy ez a két végpont egymást nem befolyásolta, a „Muzeumi és Könyvtárak Értesitőjében” két helyen (dült betükkel) feltünően jelezve.
Csak az lett jelezve, hogy a bronzkorszaki népek egy akkori egyik ága
Báró Miske Kálmán jeles régész tudósunk a „Hallstadti vagy Nyiri” korszakra vonatkozó közleményt csekély figyelemre méltatva mert azt olvasta ki belőle, hogy e soroknak írója azt állította volna, hogy a Kr előtti évezredre elejére tett hallstadti korszakban a Nyír Hallstadtot befolyásolta volna. Pedig ennek épen az ellenkezője lett állítva dült betükkel, két helyen is az lett mondva, hogy a Nyír és Hallstadt mint Ypsilonnak egymástól nagy távolságra eső végpontja egymást nem befolyásolhatták.
