Őskori sirok biztos és könnyü kiemelése Archaeologiai Értesítő XXXVIIII. 1918-19. 93-94.
VEGYES KÖZLÉSEK.
ŐSKORI SÍROK BIZTOS ÉS KÖNNYŰ KIEMELÉSE. Múzeumok laikus látogatóinak figyelmét főképpen a kiállított sírok kötik le és így legalkalmasabbak az általános érdeklődésnek felkeltésére, a földben talált tárgyaknak megbecsülésére, tehát a múzeumok gyűjteményeinek gyarapítására.
Sajnos, hogy ilyen épségben kiállított sírokra a múzeumokban csak gyéren akadunk.
Ennek főoka valószínűleg a fáradság, vesződés és bizonytalanság, mellyel a sértetlen kiemelés jár. Kenézlőn igen homokos, tehát könnyen széthulló talajból egy honfoglaláskori sírt igen rövid idő alatt teljes épségben emeltem ki. – Ha a sikerről előre biztos lettem volna, egy nap alatt akár tizet is kiállíthattam volna.
Mivel azonban a Tiszán át a balsai révnél igen meredeken kellett a leszegezett ládát a hidasba le, a .túlsó parton pedig felvinni ; innen a balsai vasútállomástól Nyíregyházára szállítani, a laza homok össze-vissza szétomlott, a mit pedig meggátolhattam volna a sírnak több réteg beolajozott papírral való beborításával és gypsz-habarékkal való vékony leöntésével.
A sírt azonban sikerült a múzeumban ismét rendbe hozni és kiállítani.
Következőleg jártam el.
Odahaza előre szokásos szélességű deszkából 170 cm. hosszú, 70 cm. széles szétszedhető ládát róttam össze, melyet a kellő mélységre, szélességre és hosszaságra lefaragott, kipraeparált sírra illesztettem úgy, hogy a ládának belső felülete és a föld között hézag nem maradt. – Nehogy a deszkák a földnek oldalnyomása folytán egymástól szétváljanak, a négy szögleten két-két legvékonyabb és legkeskenyebb vasabroncsból kiszabott és felszegezhetés végett előre kilyukasztott szalaggal szilárdítottam össze.
A ládának fenekéül ilyen hosszúságú 17 darab 10 cm. széles deszkát szabtam ki, melyeknek egyik lapjára a fent említetthez hasonló vasszalagot szegeztem fel. A szalag mindkét végén egy arasznyira túlnyúlik, felszegezhetés végett előre két-két lyukkal ellátva, melyeket felhajtva a láda oldalára szegeztem.
Önként értetődik, hogy a földet alól ütés nélkül simára kell legyalulni.
Ezen czélra 70 cm.-nél hosszabb nem hajlékony, mindkét szélén éles kovácsolt vasvonalzót használtam, melynek két vége azonban nem volt éles, hogy azt mindkét végén meg lehessen markolni.
Midőn az első aljdeszkát a láda egyik végére oda szegeztem, folytatólagosan ismét 10 cm. széles földet gyalultam le és szegeztem oda a második deszkát és így tovább mind a tizenhetet.
Ezen eljárással a laza homokból semmi sem hullott le.
Lehet, hogy szélesebb alj deszkák is megjárták volna, kötöttebb talajban bizonyára szélesebb deszkák is megfelelnének.
Nehogy a befenekléssel tovább haladva a láda .felbillenjen, a ládának ezen vége alá egy pár vályogtéglát alkalmaztam, valamint még egyszer, mikor a sírnak túlsó végéhez közeledtem, ne hogy erre felé billenjen fel.
Az előkészületeket otthon egy szolga is elvégzi, de a tetthelyen az eljárás rendkívül gyors és felfétlenül biztos.
Nyíregyháza 1918. márc. 7-én.
⸶Dr. Jósa András.
