író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja
Német származású, de már magyar nemzeti érzelmű, szerény módú vidéki családban született. Az apja gazdatiszt volt, őt is annak szánták. Eredeti neve Kremsner János. Családi nevüket 1867-ben apja változtatta Rákosira. Iskoláit Sárváron kezdte, Kőszegen, majd Sopronban a Benedek-rendiek gimnáziumában folytatta. A soproni gimnáziumban a magyar önképző társulatot alakított. Itt főleg novellákat, de később színdarabokat is írt.
Apja időközben elszegényedett. Hogy a családon segítsen, 1860 őszétől 1862 tavaszáig Zichy János gróf birtokán Perlaky József tiszttartó gyermekeinek korrepetálta és egyszersmind gazdasági gyakornok volt. Innen 1862-ben Öreglakra került Jankovich József somogyi birtokára írnoknak. 1863-ban végleg megvált a gazdasági pályától és Pestre költözött. Sikerült érettségiznie. Az 1863-1864. iskolai évre rendkívüli hallgatónak iratkozott be az egyetem jogi karára, mellette folytatta költői tanulmányait.
Hamarosan a magyar dráma úttörőjeként tűnt föl. 1867-től különböző lapoknál szerkesztő, lapalapító. Foglalkozott Shakespeare-fordítással. Az MTA 1892-ben levelező tagjának választotta. 1896-ban magyar nemességet kapott mindszenti előnévvel, 1903-tól a főrendiház tagja lett.
Jósa András bécsi orvosi tanulmányai idején alakította meg első bécsi magyar Társaskört. Ennek tagja volt a későbbi pesti kerületi rendőrorvos, Rákosi Béla, Jenő testvére. Jósa Jolán vetette papírra édesapja emlékét: Rákosi Jenő „egy napon egész rakomány irodalmi termékkel állított be hozzájuk. A lángi Zichy-uradalomnak volt ekkor a gyakornoka. Nemcsak lóra, Pegazusra is termett. Már ekkor hetilapot szerkesztett. … ‒ Na Andris, na Béla, mondjatok bírálatot! ‒ Hm, nem érnek ezek egy fabatkát sem, jók lesznek gyújtósnak... Lehangoltan fordított hátat Rákosi Jenő a könyörtelen kritikusoknak. …” Nem csoda, hogy egy ilyen kritika után ugyancsak meglepődött Jósa doktor, amikor „pár esztendő múlva, mikor egyszer Pesten volt dolga, látta, hogy a Nemzeti Színházon öles plakátok hirdetik Rákosi Jenő Aeosopusának első előadását. Azt a színjátékot, amely számtalan estén át hirdette a Rákosi Jenő klasszikus írói készségét.”
