Rövid jegyzetek a szabolcsmegyei nyirségi ősrégészeti leletek és lelhelyekről. (kézirat 1869, 7 lap (Jósa 004)

Jósa 4.

Rövid jegyzetek a szabolcsmegyei nyirségi ősrégészeti leletek és lelhelyekről. (kézirat 1869, 7 lap

Rövid jegyzetek a szabolcsmegyei nyirségi ősrégészeti leletek és lelhelyekről

       Szabolcsmegye nyirvidéke homokos mintegy 30-40 négyszög mérföldnyi hullámos terület mellyen száznál is több édes vagy szikes vizű tó még ezelőtt néhány évvel is létezett, mellyeknek azonban legnagyobb része a közelebbi száraz években annyira kiszáradt, hogy ezek most gyakran szántóföldeknek használtatnak. Ezen tavak illetőleg tavacskák különböző magasságú homok buczkák által vannak környezve, a legnagyobbak alig haldván meg a 40-50 lábat. Alig akad tó vagy tófenék melynek partján többnyire a legmagasabb dombnak csúcsán vagy tó felé néző oldalán különböző gyakran ujjnyi vastagságú máztalan, nagyrészben rosszul égetett vörhenyes fekete vagy fehér szemcsés cserépdarabokat találni ne lehetne különösen olly helyeken, hol a szél a homokot elhordta. Ugyanezen helyeken a nép által varjúkőnek nevezett számos obsidián szilánkokat találni, kivétel nélkül minden határon több helyen. Magam is illy helyeken négy vagy ötszöri mindig legfeljebb fél órás keresés alatt több százat szedtem fel. Kisebb számmal kova szilánkok is találhatók. Ugyan illyen helyeken gyöngyöket is találtam vagy láttam, egymástól több mérföldre eső helyeken azonosakat. Legtöbbet találni mogyorónyi sárga kissé lukacsos át nem tetsző emaille-ből készülteket, melyeknek oldalán három helyen, a sárga főtömeggel váltakozó 2 szinte emaille-ből készült kék kör a legközepén kendermagnyi pont látszik. Kettértörve talált darabokról látszik, hogy ezen a felületen mutatkozó kék és sárga kőrők a gömbnek a felület fele mindig kissebbedő segmens lemezek.[1] A második faj borsónyi nagyságú emaille, mellynek felületére három kissé domború fehér szintén emaille kör van alkalmazva, ^,s mindenik kör közepén egy hegyes fehér emaillefolt csúcsosodik ki hegyesen. A harmadik faj nagy lyukkal ellátott bükköny nagyságú fehér, sárga, piszkos zöld és kék színű emaille gyakran kettesével hármasával összeforott gyöngy. Csak egyszer találtam cserépdarabok, obsidiánok, kovatörmelékek között két kis hosszúkás porozus koral és egy[2] átlátszó lapos lilaszín üveggyöngyöt, megjegyzem, hogy több helyen, de nem mindenütt apró lapos fehér elhomályosodott üveg darabokat és kis vasdarabkákat is találni, mellyeknek alakjai fel nem ösmerhetők, ^,s mellyek talán csak esetlegesen jutottak azon helyekre. A Kis Cserén hol pár szekrnyi cserépdarabokat találtam elszórva mintegy kétholdnyi területen ezelőtt egy évvel, ^,s melly térnek nagy része homokkal újra befuvatott, találtam egy bronztűnek is darabját, és b. Vécsey József úr őméltóságával együtt egy serpentin kőeszköznek darabját[3] melly körülbelül 2 1/2^” átmérőjű tökéletes henger alakú nyél lyukkal ellátott, ^,s mellynek csiszolt domború gerezdjei elmosódott völgyecskék által vannak egymástól elválasztva, ugyan azon helyen volt a két korall és átlátszú üveg gyöngy is, ezen helyen vasdarabkákat is nagyobb számmal találtam mint másutt. A cserép és obsidián darabokkal együtt majd mindenütt kisebb nagyobb trachyt darabok is akadnak, mellyeknek egyik felülete símára kopott, ,s valószínüleg kisebb kézi malomköveknek törmelékei. A hugyaji határban N. Kállótól Geszteréd felé vezető út mellett mintegy negyed órányira, kis helyen vastag cserép darabokat valószínüleg csak 2-3 edénynek maradékait látván a felszínen felületesen kezdtem ásni egy mintegy három lábnyi mély homokfúvásban, hol a talaj a rendes sárga homokszín helyett feketének mutatkozott, és egy lábnyi mélységben egy letöredezett szájú (nem az ásás alkalmáva, mert a darabokat gondos keresés mellett sem találtam meg) 10” átmérőjű mintegy 8” magasságú fekete mázatlan porhanyó,[4] alakú cserépedényt találtam, anyagra alakra és vastagságra nézve hasonlót egy n.kállói kertemben egy kis üvegház gödrének ásása alkalmával 4^, mélységben talált edényhez, de melly a legnagyobb figyelem mellett is annyira szétomlott, miként azt összerakni lehetetlenné vált. Ugyanazon kertben több obsidián és vastag cserép töredékek vannak. Mindkét edényben csak föld volt. A fentebb említett edény körül keresgélve mind az első, mind a második faj gyöngyből találtam. Kisebb fel nem ösmerhető csontdarabkák minden illyen lelhelyen akadnak. Az edények részint gerencsen, részint csak kézzel készültek, nagyobb edények törmelékei különösen a Kis Cserén domború egész felületükön törek (fűszál vagy szalma) benyomatokat mutatnak, homorú felületük azonban símák, miből azt vagyok hajlandó következtetni, miszerint előbb a földbe vastag agyagmintákat készítettek, az edénnyé égetendő agyagot a minta belfalára kenték, ^,s nehogy a minta a belemázolt agyaggal összeragadjon a két felületet törekkel választották el egymástól, ^,s úgy raktak a kiégetendő edényben tüzet. Ugyanitt a kisebb edények szájtöredékein bemélyedt durva, de azért némi izlésre mutató változatos czifrázatok mutatkoznak. A Geszterédi út mellett talált edény lelhelyétől északra (N.Kálló felé) mintegy ötszáz lépésnyire egy a mint vélem kissé likacsos fehéres zöldkőből készült hengerded kalapácsot találtam, melynek foka azonban letört hosszúsága 2 1/2” vastagsága 1 1/2” lehetnyél lyuka tisztán feltűnik[5]. A kis kállói határban szintén találtam vastag cserép darabok közt egy kőbaltának darabját melly mintegy 2” hosszú 1 1/2” vastag nem tudom miféle kődarab.[6] Kőeszköz (kőbalta) találtatott még a Nyirben (egy zöldkő), Ajakon, serpentin az abai pusztán Hadháza és Szakoly között, ^,s egy 8”nyi nagy igen gyönyörűen Onyxból csiszolt (fehér és fekete csíkos), Székelyben, mellyek mind a szabolcsmegyei kezdeményes régészeti gyűjteményben vannak. Három különböző helyen obsidián és cserép darabok közt égetett agyagból készült[7] alakú 1 1/2” hosszú ugyan olly széles átlyukasztott tojásdad darabok is találtattak, mellyek talán vagy orsókarikák, vagy mivel kissé súlyosak talán hálósulyok lehettek. A kis Cserén egy rövidnyelű cserépkanalat is leltem[8].

            Bronzeszközök tudtommal következők találtattak: A sényői határban egy nagy réz fokos mintegy 3[9], mellynek két fele nem tökéletesen egyenlő és durva munka. Ugyanezen homok fúvásban (Lengyelhegy) ezelőtt 20-25 évvel több barna pereczeket leltek csontvázak lábszárán és kezén, mellyek egy úriember birtokába jutván azon ott el-hányódtak. (A fokost is tőle kaptam és az most a megyei gyűjteményben van), ugyanitt gyöngyök is voltak, de azokból nem kaphattam.

            A vajai határban 1851^ben egy cserép edényben bronzeszközök találtattak, azokból egy sarlót és egy karpereczet kapván 3^ik kézből azt az említett gyűjteménynek átadtam, egy 1^’nyi hosszú bronzkard ugyanezen leletből id. Bónis Samuel úr birtokába , egy rézfokos állítólag igen szép munka Bacskay úr által a pataki Collegiumnak jutott. Téten találtatott egy 8” hosszú plajbászi vastag gombos hajtű mellyet egy földmívelő pipaszurkálónak használt, ^,s melly ifj. Bónis Sámuel úr által a megyei gyűjteménynek adatott át. A Geszterédi határban találtatott egy bronzkarperecz, mellyet az ottani kovács forrasztásra használván fel, csak 3 kis darabja van meg.

       Apagyon a református templom háta megett pár száz lépésnyire egy Czegléd nevű mesterséges domb aljában árok ásatván két réz illetőleg bronzeszköz találtatott (a domb nagy része sértetlen), mellyet az ottani kovács régészeti becsüket nem tudván szinte fel-dolgozott, leírása szerint a egyik lábnyi hosszú vala, ^,s mint az ásó a nyél számára köpüvel látva el, lapján az ágak összesugárzásánál egy kereszt alakú, s a, lapos eszközt egészen átható kereszt alakú lyuk volt[10], a másik egy 8” hosszú réz eszköz volt egyik vége lapos vágó, másik vége kúp idomú hegyes közepén nyél lyukkal ellátva.[11]

       A bogáthi határban a vereses nevű réten három - egy[12] háromszögbe helyezett - határdombnál kevéssel nagyobb domb létezik, mellynek egyikét ezelőtt 15 évvel egy kincsásó bontani kezdvén, csakhamar egy réz eszközre akadt, saját szavai szerint ollyanra “mint amiből a krajczárt csinálják”, megcsalatkozván reményében az ásást rögtön abban hagyván az eszközt haza vitte, s valószínüleg tőle megkapom. Leírása szerint két vágó vége van, mellyek élei egy másra függőlegesen vannak. Alakja:[13] , mintegy 10” hosszú lehet. Saját szememmel nem láttam.

            A szabolcsmegyei ősdombok szintén említést érdemelnek, a Geszterédi egymás mellett fekvő öt közül négy már felbontatott, ^,s Főtisztelendő Romer Flóris úr ki háromnak felbontását vezette az eredményről nálamnál többet tudhat. Van azon kívül ugyan e^, határban még vagy négy nagyobb külön álló, a bökönyi határban apróbb öt. A nagy fülöpi pusztán apróbb vagy hat. A gyulaji határban 7 nagy mellyek közt 3 gyönyörű. A karászi határban egy garahalom, Semjénben lyukas halom, kincses halom, egy névtelen (mind nagy). Legérdekesebbek azonban az úgynevezett korhány dombok.

       Jerney János keleti utazásában kurgán nevű dombokat említ, mellyek a fekete tenger körül nagy számmal vannak elszórva, ^,s mellyeket ö hajlandó magyar maradványoknak tartani, de felemlítvén a magyarországi dombokat, mint kunhalom, őrhalom, tatárhalom, szeghalom, zöldhalom, feketehalom, garahalom, lukas halom sa^,t, ^,s kurgánhalomra hazánkban nem akadt, határozottan nem nyilatkozik. Én utána jártam, ^,s tíz korhán halmot emlegettek nekem szabolcsban, eddig azonban csak három korhánynevű mesterséges halom létezéséről győződtem meg, a többi valószínüleg csak korhánynak nevezett dűlő. Az egyik mintegy 40 öl átmérőjű s mintegy 4 öt öl magasságú korhány a nagy kállói határban van a másik kettő az orosiban. Az ibrányi határban Ibrányi Zsigmond úr birtokán van megyénkben a legnagyobb és legszebb halom, melly az egész megyében fekete halom név alatt ösmeretes, és mellybe a néphagyomány Szabolcs vezér sírját helyhezi. A Rázomi pusztán a Tisza mellett is van három halom, lehet még azonban megyénkben több is mellyeket én azonban nem ösmerek.

       A nyirben eddig következő helyeken találtattak ős cserép edények[14] alakú levestál nagyságú fekete Szabolcson a Tisza partján,[15] alakú Vas-Megyeren mintegy 10” magas[16] alakú mintegy 8” magos. Sényőn[17] alakú nagy fülű, mintegy hat hüvelyk magasságú, ^,s melly két nagyobb egymásra helyezett (hamut tartalmazó de a találó által széttöretett) edény felett találtatott szinte Sényőn, így[18] kézzel gyártott durva mintegy hat hüvelyk átmérőjű csésze Új Fehértón. A halászi határban a nyerges szigeten (melly mintegy 40 öl hosszú és mintegy 10 öl széles) egy kis hosszúságú árokásás alkalmával sok urna ásatott ki de az árokásók által szétzúzattak, három kicsiny kézzel gyúrott igen vastag tégely alakút nem tudván egy könnyen széttörni, most a megyei gyűjteményben vannak.

       Vannak azon kívül a Nyirben mocsár közepére helyezett föld sánczok is mellyek közül a Szabolcsit, Besztereczit, és Demecserit nem láttam; a Pócs-Petri határban van egy, mellyet b. Vécsey József úr lépéssel fel is mért, terjedelmére tisztán nem emlékszem, a belső ovál földhányásnak kerülete, (melly egy 8-10” lábnyi magasságú plateau-t képez, egy mintegy 50 holdnyi mocsár közepén, de a melly régibb időben mint a talaj mutatja sokkal nagyobb lehetett) mintegy 150 lépés ezt néhány ölnyire egy sáncz és ismét egy második köríti, azon felül még három de melly csak az északi és déli végen van felhányva,[19] a kijárásnak nyoma egy igen elmosódott töltés alakjában a legközelebbi parthoz a-nál vezet mellette Délre mintegy húsz lépésre egy egyszerű kisebb földhányás mutatkozik a mocsárban, melly a jelenlegi száraz időben is vizet tartalmaz, s hajdan igen mély lehetett

            A turai határban szinte van egy hasonszerű vár, melly a petritől csak abban különbözik, hogy ennek csak egy sáncza fut egészen körül, s a két végén csak egy-egy csonka sáncz, a plateaunak hossza 22 öl rövid átmérője 11-12 öl. Az ezen mocsár partján létező homokdomb szélfúvásos tetején találtam eddig a leg több obsidian szilánkot, és csak itt két diónyi nagyságú nucleust.

                                                                                                          Dr. Jósa András