Rövid jegyzetek a zabolchmegyei ősrégészeti leletek és lelhelyekről. (kézirat 1870, 4 lap) (Jósa 005)

Irat címe
Rövid jegyzetek a zabolchmegyei ősrégészeti leletek és lelhelyekről. (kézirat 1870, 4 lap) (Jósa 005)
Leltári szám
Jósa Hagyaték Ad./5-2022
Írás

Jósa 5. Rövid jegyzetek a zabolchmegyei ősrégészeti leletek és lelhelyekről. (kézirat 1870, 4 lap) (Ceruzával: 1870-ből május) Rövid jegyzetek a' zabolchmegyei ősrégészeti leletek és lelhelyekről Dr Rómer Floris úr által felszóllitva, röviden közlöm mit másfél év lefolyása alatt vidékünkön a' régészet terén észleltem, a' nélkül hogy ezen jegyzeteknek mint műkedvelő, tudományos becset arrogálnék. Zabolch megyének u: m: „Nyír” vidéke mintegy 30-40 □ mérföldnyii homokos hullámos terület, melly legmagosabb pontján u: i: Haddháznál mintegy száz lábnyira emelkedik ki a' környező televényes löszlapályból, kivételesen nagyobb síkokkal, 's számtalan 1 egész 500 hold területű nagy részben már kiszáradt tavakkal tarkázva. A homokdombok 20-30 lábnál nem emelkednek ki magasabbra a' környezetükből. A vakdühvel folytatott átkos erdő pusztítás, melly csak a' nagyobb birtokosoknál hagyott meg kisebb erdőfoltokat, - a' Tisza mocsárjainak áldásos kiszárításával karöltve müködtek közre, hogy a' növénytenyészésre kedvező éghajlatot szárazra változtassák át, és így a' hajdan – sőt még emberemlékezet szerint is tölgy és nyírerdőkkel borított, és számos tavakkal ékített „Nyír”nek nagy részét, - különösen ott hol a' nemzedék satnyító krumplipálinka gyártása miatt a' laza talaj kapával gyakran kinoztatik – szélhordásnak tegye ki áldozatul. Ezen vidék egyike azoknak, mellyeknek nagyrésze mindaddig míg újrabefásításukról törvényhozásunk nem gondoskodik, sok helyen csakis a' porzótartónak és régésznek válhatnak hasznára. 2. Ugy látszik, hogy azon őskorban, midőn – mint a' czölöpépítmények között talált szenesedett növénytörmelék maradványok bizonyítják -, nem csak halászat és vadászat, de némi földműveléssel is foglalkoztak, de nem bírtak kellő mennyiségű és minőségű eszközökkel az emberek kemény talaju föld megmunkálására, kiválóan homokos vidékeket választottak maguknak lakhelyül, hol a' földet fahorgokkal is könnyebben müvelhették, mint a' kemény talajt bár érczeszközökkel. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy nincs a' „Nyír”ben egyetlen olly határ sem, hol több helyen, különösen tó vagy tófenék körül létező dombok homokfuvásain, obsidianokat gyakran százával, ősedénydarabokkal, néha gyöngyökkel és kőeszközökkel, ritkán bronzokkal együtt találni ne lehessen. Ugy látszik azonban, hogy azon nép melly a' közel Tokaj vidékéről magát obsidián darabokkal bőven látta el, nem sok gondot fordított annak csinos feldolgozására, mert a' késpengéknek és nyílhegyeknek alkalmas darabok csak is egyszerű lepattogásai a' nucleusoknak, 's csupán b. Vécsey József úr talált a' kis Cserén Kállay Ödön úr lakása közelében számtalan cserép és obsidián darabok közt egy obsidián nyílhegyet mellynek alakját finom pattogatás adta. Ős cserépdarabok az obsidiánok elválhatlan társai. Anyagjukra, színükre, vastagságukra, készítésmódjukra, és czifrázatukra nézve különbözők. Vannak jól átmunkált, vagy csak összenyomkodott, néha apró kovaszemcsékkel vegyes anyagból készültek; fekete szürke vagy veres színűek is. A nem összegyurt csak összenyomkodott agyagból készült edénydarabok gyakran egy hüvelynyi vastagok, 3. a' vékonyabb darabok gyurt agyagból készültek. Graphitból a' kis Cserén és Sényőn találtam edénytörmelékeket. Az utóbbi helyen talált darabok egy mintegy 10” átmérőjű fél hüvelyk vastag falu, szépen kihajló széles száju edénynek törmelékei. Az edények nagyrészben csak kézzel, kissebb részben korongon készültek. Egy más faj, - melly mindig nagyobb edényeknek törmeléke, - sajátságos készítésmódot árul el, ugyanis; kívülről sőt néha belől is sűrűen összevissza kuszált fűszál lenyomatokat mutat, belölről pedig mindenik jobban égetett mint kívül. Azt hiszem, hogy ezen cserép darabok fazék alakra vájt, és gazzal bélelt földgödörmintában készült nagy edényeknek törmelékei, 's hogy ezen fazekak az edénybe rakott tűz által égettettek ki. A szabad kézzel készült edények szabad túznél égettettek ki. A cserép darabokon gyakran fél hüvelyk magas kúpok csucsosodnak ki. Néha füles darabokat is találni. A fül rendesen azonban olly kicsiny, hogy közte és az edény fala között ritkán lehet egy plajbászt átdugni. Igen ritkán akadnak magasan az edényszája felé felnyuló füllel ellátott szabadkézzel vagy korongon készült darabok. Néha az edény falát átható lyukkal ellátott darabok is akadnak. A lyukak nem csak az edényszáj közelében, de néha alatta két három ujjnyira is helyeztetvék, ugy hogy azon edények folyadéktartásra nem igen alkalmaztathattak. Kézzel készült durva edényeken, - annak száján, vagy egy hosszan lefelényuló kidudorodáson, sürün alkalmazott köröm benyomás az egyedüli czifrázat, ollyforma, mint az a' debreczeni kerek mézeskalács táblák peremjén jelenleg is alkalmaztatik. Izléses czifrázatokat csak is a' kis Cserén talált vékonyabb, de azért durva készületű darabokon láttam. Néhány darabot rajzban ide mellékelek. 4. Égetett agyagból külömböző helyeken még csak következő tárgyakat találtam. Egy rövid nyelű kanalat. Két letöredezett falu edénykét, mellynek csak is egy hüvelyk magas, és egy hüvelyk széles, három lapu prismaticus talpa maradt meg. Ezeket mécseknek tartom. Négy tojás vagy ketttőskup alaku – hossztengelyén vastagon átlyukasztott 1-1½ átmérőjú darabot, melly vagy orsókarika vagy halász-horgászzsinórra alkalmazott súly lehetett. Tűzhelyek a' sényői határban árokásás alkalmával 2 lábnyira a' földszíne alatt többek találtattak. Az égetett föld mintegy fél lábnyi vastag, felül simított, rendetlen körvonalu, és mintegy egy négyszög öl terjedelmű. Puszta=Doboson 4 lábnyira a' földszíne alatt egy hosszas négyszöget kerítő 14 láb hosszú 9 láb széles falra akadtak, melly egy láb széles vertföldből készült belől sárral kisimított, 's egész vastagságban igen keményre kiégetett volt, nehány durva cserépdarabon 's felösmerhetlen csontdarabkákon kívül egyebet nem tartalmazott. Ép, vagy csak kissé sérült Ősedények, mellyek Zabolch-ban találtattak, báró Vécsey József úr által alakított megyei régészeti egyletünk gyűjteményében vannak számszerint 23. darab Nevezetesebbek következők. Négy nagy és két kicsiny szabadkézből készült barnásszürke edény 12. 3. 4. 5. 6. találtattak számos ásás közben széttört edények társaságában Egyeken a Homokdűlő szőllőben.