Jósa 293.
Szobrász művészet vármegyénkben. Nyirvidék, XXII. évf. 36. szám, 1901. szeptember 8. 3.
Szobrász müvészet vármegyénkben.
A mi kedves Nyírünkben nem csak felülmúlhatatlan krumpli, megközelíthetetlen kitünőségü rozs megygy sat. terem, de teremnek itt még művészek is.
Benczúr – egyik legelső festőművészünk – Nyíregyházán látott napvilágot és ugy látszik, hogy egy másik csillag is kezd feltűnni a láthatáron. Gyulaháza felöl.
Somogyi Sándor 22 éves gyulaházi ifju a szobrászatra hivatást érezvén magában, a mult évben kezdte szárnyait csattogtatni. Anyagi körülményei nem engedték, hogy kiképzés végett Budapesten tartózkodhatnék. Hogy ezen óhaja teljesülhessen. – tehetségét kitüntetendő két mellszobrot készített, melyek ha nem is egészen kitűnően, de eléggé jól sikerültek.
A vármegye közönsége a fiatal embernek képességét felösmerve, 400 korona évi segélyben részesíti, hogy mindennapi kenyere meg legyen. Talán ezen támogatás adta neki az eszmét arra, hogy legujabb müve ,Addmeg nekünk a mi mindennapi kenyerünket” feliratot viselje.
A fiatal szobrász egy év alatt tenger lépő papucscsal haladt müvészi pályáján és fényesen rászolgál a további támogatásra ugy a törvényhatóság, valamint a társadalom részéről.
A mintegy 50 ctm. magas, két alakból álló szobor csoportozatot a mult heteken mintázta Gyulaházán, tehát minden más művész segítsége nélkül két ottani czigány után.
Az egyik Dávid Feri kilenczvennégy éves aggastyán, a ki 50 évig volt a község kisbirója és állítólag azért kellett szolgálatától megválnia, mert a község jegyzőjének parádés lakkos csizmájáról a sarat késsel vakarta le, a mi a lakknak nem túlságosan használt. Jelenleg koldus tarisznyával keresi kenyerét.
A másik alak Pongó Jancsi mintegy 10 éves szép arczu czigány gyermek.
A roskatag aggastyán, nyakában koldus tarisznyával, jobbjában a koldusbottal, melynek felső végére az ócska kucsma van akasztva, balkezét a mellette egy kissé előtte – hálaimára összetett kézzel – álló gyermeknek balvállán mintegy ölelve nyugtatja.
Az öregnek arczán a lelki fájdalomnak, megnyugvásnak és könyörület kérésnek vegyüléke hiven tükröződik vissza
A fiu rongyos hosszu ingbe öltözve, fején ócska kalappal, ártatlan arczczal, hálásan tekint az égre. Azon fohászt, hogy ,Add meg nekünk a mi mindennapi kenyerünket”, alig lehetne szobor csoportozatban minden túlzás nélkül szebben kifejezni.
Valóban díszére szolgálna minden szalonnak, közhelyiségeknek, gyógyszertáraknak, de talán még templomoknak is.
Özv. Piringer Jánosné urnő Nyiregyh. szíves volt a szoborműnek köny(v)kereskedése kirakatában néhány napra helyet engedni, későbben a vármegye muzeumában lesz bármikor megtekinthető.
A csoportozatnak sokszorosithatása végett sok fáradtsággal negatív mintát lehet készíteni.
A szobor hű gypsmásolatának ára 20 korona lenne, ha vagy tíz előfizető akadna.
Előjegyzést hivatalos helyiségemben a fiatal művész nevében hálásan veszek.
Dr. Jósa András.
