Tiszadobi őskori leletekről (kézirat 2 lap) (Jósa 445)

Irat címe
Tiszadobi őskori leletekről (kézirat 2 lap) (Jósa 445)
Megjelenés helye
Jósa András Múzeum Adattára
Dátum
1906
Leltári szám
445
Írás

Tiszadobi őskori leletekről (kézirat 2 lap)

 

Tiszadobi őskori leletekről

            Gróf Andrássy Gyzla úr tiszadobi uradalmából az u.n. Urkom dűlőben, mely arról nevezetes, hogy gróf Szécsényi István a tiszaszabályozással szükségessé vált földmunkát sajátkezüleg itt kezdette meg; a hol ennek emlékére 1864 évben néhai gróf Andrássy Gyula által emelt parkkal körülvett diszes lobor emelkedik és a mely területet a Tiszának egy oly nagy kanyarulata alakított félszigetté a melyen mintegy 60 év előtt gőzhajóval pár óra alatt értem a földnyelv tövének tulsó ‒ egymástól legfeljebb pár száz lépésnyi távolságba eső részéhez, a sok száz holdnyi ‒ hajdan ‒ félszigetnek délnyugoti zugában, közvetlenül a régi Tiszának homokpartján nehány év előtt 75 holdnyi szöllöt telepíttetett a mely területen állítólag régészeti leletekre eddig nem bukkantak.

            Az idén szöllötelepítés czéljából ‒ a régi ültetéstől közvetlen nyugotra ‒ ismét 50 holdat forgattak fel 75 ctm mélységbe szakmányban, olyan munkások, a kik a régészet iránt semmi érdeklődést nem tanusitanak, hanem csak azon törekednek, hogy mentől több 8 krajczárt kapjanak négyszög ölenkint.

            Ezen 50 holdnyi résznek délnyugoti szélén mintegy két vékányi területen mintegy 20-30 sorban számos cserépedényre bukkantak, a melyeknek legnagyobb részét, mint általuk értéktelennek tartott tárgyakat széjjel vertek.

            Torday József tisztartó és főintéző úr hajnaltól napestig a terjedelmes uradalomnak többi részében is folyton ellévén foglalva, csak akkor jutott a leleteknek tudomására, mikor ezen őskori temetkezési helynek rigolirozása már befejeztetett. A teljes megsemmisüléstől meg menekedett tárgyakat gondosan megőrizte.

            A leletekről Dr Gábor Menyhért uradalmi és tb. járás orvos barátom engemet értesítvén, azonnal a helyszínére rándultam ki, a hol az említett kis területen a sárgás homokon 20-30 sírgödörnek megfelelő nagyságu négyszögü, sokkal sötétebb színű foltokat láttam, a mi arra vall, hogy a hullák nem lettek elégetve, mert ezen esetben a sírgödrök színe nem különbözött volna annyira a környezettől.

            A munkálatnak felügyeletével megbízott és általam kikérdezett földműves embernek szaván em lehetett eligazodni, mert mondotta ugyan, hogy némely sírban emberi csontokra is akadtak, ‒ a milyeneket azonban én már nem láttam ‒ de nem emlékezett már arra, hogy a csontvázak ‒ ha ugyan ilyenek voltak ‒ kinyujtóztatott, vagy összekuczorodott helyzetben lettek volna. Emberi csontváznak maradványait én nem láttam; csak a meglehetősen rendes sorban levő észak‒déli irányban fekvő egymástól feltűnően elütő színű sírhelyekről következte

(A töredék idáig tart…)