2005-ben a Régi magyar családok sorozat 3. kötetként Debrecenben megjelent Jósa Miklós és Ulrich Attila írása „A németszogyeni és bánházi Jósa család története. [Die Geschichte der Familie Jósa in Németszögyén und Bánháza. The History of the Josa Family of Németszögyén and Bánháza.]. Részletesen bemutatják a család genealógiáját.
A könyv megjelenése óta bukkantunk a hódmezővásárhelyi levéltárban Jósa András múzeumi utódjának, Kiss Lajos néprajztudósnak irodalmi hagyatékában egy dokumentumra, mely „Jósa Jenő: a nemes Jósa család leszármazói táblája (1903)” címet viseli (XVIII.16/1‒13 fond). Jósa Jenő, Jósa András távoli rokona (üküknagyapjuk azonos) de annyi bizonyos, hogy Jósa András kézírásával javításokat toldottak bele a családfába.
Ez alapján kezdtük el revideálni a 2005-ben publikált anyagot. Hozzá tartozik egy leírás is.
Kiss Lajos komoly energiával igyekezett minél többet megtudni a Jósákról és különösen Andrásról. Nem véletlen, hogy a fent megnevezett anyagot is az ő hagyatékában őrzik. Az aktán az ő kiegészítését olvashatjuk:
Jósa Mártha mondta, hogy édesapja gyakran említette miszerint a Kállay, Megyery, Andrásy és Jósa családok a legrégibb családok a Jósák az Esztárházyakkal rokonságban vannak. Szent László alatt comesek voltak a Jósák a kisvárdai vár is a Jósáé volt. Józsa Gyuri a csinyjeiről nevezetes tiszafüredi nábob más ágból való, mint Jósa András. Nem is ismerte.
Ezekhez az adatokhoz sok kiegészítést kaptunk Jósa András két dédunokájától, egyfelől Vígh Andrásné Éva nénitől, aki Jósa Andrea unokája, budapesti lakos, másfelől Chris Babarczy-tól, aki Jósa Jolán unokája, Ausztráliában él. Chris Babarczy családfa kutatással is foglalkozik, igen sok adatot gyűjtött csokorba.
További lehetőségeket nyújtottak a levéltárak és irattárak, ahol egy-egy gyászjelentés, anyakönyv stb. segít tovább bővíteni ismereteinket.
Az itt bemutatott családfa alapvetően Jósa Pétertől indul, az ő leszármazottait láthatjuk 3 generáción át, illetve az ő felmenőit tettük föl.
