A nyíregyházi múzeum első fénymásolója

Ha meggondoljuk, hogy múzeumalapítónk Jósa András 1918-ban meghalt, talán meghökkentő, hogy a Jósa András Múzeum adattárában számtalan, az ő idejéből származó fénymásolt rajz található.

Jósa András által készített fénymásolat
Jósa András által készített fénymásolat

1913-ban a 69 esztendős Jósa András egy Schapirograph sokszorosító készüléket szerzett be 39 korona 34 fillér árban (a múzeum évi költségvetésének 13%-áért).

Schapirograph készülék a Ljubjanai Technikai Múzeum gyűjteményében
Schapirograph készülék a Ljubjanai Technikai Múzeum gyűjteményében

Érdekes belegondolnunk, hogy az első másológépet Gestetner Dávid szabadalmaztatta 1880-ban. Persze az újítás fejlesztése azonnal megindult. Mégis figyelemre méltó, hogy Nyíregyházán, a múzeumban 1913-ban, tehát a londoni első szabadalom után három évtizeddel már működik egy másoló.

1900-ból származó Schapirograph-reklám
1900-ból származó Schapirograph-reklám

Az első fénymásoló eljárás a stencilezés. A sokszorosítandó ábrákat speciális tollal , speciális papírra rajzolták át. Másolni laponként kellett. A stencillapot festékkel bekenték. A másolás sebessége és a másolatok száma korlátozott volt.

A Jósa András Múzeum Irattárában jó néhány számla található a fénymásolóhoz vásárolt speciális tintáról és speciális ‒ „Péterfalvi” ‒ papírról
A Jósa András Múzeum Irattárában jó néhány számla található a fénymásolóhoz vásárolt speciális tintáról és speciális ‒ „Péterfalvi” ‒ papírról

Visszatérve a készülék vásárlására, az árát a múzeum egyedüli pénzügyi forrásból, az államsegély maradványból fizette ki. Az államsegélyt a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége biztosította ebben az időszakban, ahol annak elköltéséről szigorú beszámolóval tartozott a múzeumi őr, ahogyan akkoriban a múzeum fejlesztőit, fenntartóit hívták.

A Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége szigorúan vette az államsegély elszámolását
A Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége szigorúan vette az államsegély elszámolását

Jósa András az engedélyeztetést személyesen intézte Pesten. Magán a gépen kívül sokszorosító lemez, másoló tinta és papír szerepel az államsegély elszámolásban.

A Jósa András Múzeum Irattárában őrzött kérvény megjelöli azt is, hogy miért is volt olyan fontos a másológép.
A Jósa András Múzeum Irattárában őrzött kérvény megjelöli azt is, hogy miért is volt olyan fontos a másológép.

Jósát egyik legszeretettebb gyűjteménye a bronzkori kincsleletekből állt. Büszke volt arra, hogy mennyire gazdagot sikerült összegyűjtenie. Izgatta az a kérdés, honnan származnak ezek a tárgyak, avagy itt alakult-e ki az általa szívesen „Nyíri kultúrának” nevezett horizont. Ezért 1915-ig „Közel 2000 bronztárgyat rajzoltunk le és sokszorosítottunk 60 példányban.” Ezt a bronzkori edények táblába rajzolásával és másolásával egészítette ki. Elküldte – vagy legalábbis el szerette volna küldeni – hazai és külföldi „szakférfiaknak”, hogy felmérje, hol vannak hasonló darabok.

Visszajelzés Zoltai Lajostól a debreceni múzeumból, hogy megkapta Nyíregyházáról több bronzkori leletegyüttes fénymásolatát
Visszajelzés Zoltai Lajostól a debreceni múzeumból, hogy megkapta Nyíregyházáról több bronzkori leletegyüttes fénymásolatát

A másológép hasznosnak bizonyult: 1914-ben egy újabb típus, az Opalograph iránt érdeklődik Jósa – próbanyomatokat kér.

Az Opalograph fénymásoló reklámja
Az Opalograph fénymásoló reklámja

A próbanyomatok jól sikerülhettek, így 100 koronáért megrendelték a készüléket és egy levél alapján nyomban használatba vették…

Levél az Opalograph használatba vételéről
Levél az Opalograph használatba vételéről